Következő év végére felére kell csökkentenie az inflációt a pénzügyminiszternek és a jegybankelnöknek – erről is beszélt Orbán Viktor a szokásos pénteki, az állami rádiónak adott interjújában. Egyúttal kifejtette azt is, hogy valójában itthon szankciós infláció van, hiszen az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciók okozzák a magas árakat, vagyis, ha ebben a politikában változás lenne, több termék ára is jelentősen csökkenne. A miniszterelnök a háború kapcsán érintette 1956-ot is azzal, hogy mi tudjuk milyen a keletről érkezőkkel harcolni és akkor „a mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték”.
Vannak, akik arról beszélnek, hogy a háborút meg kell nyerni. Mások pedig – ide tartozik Magyarország – arról, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség – erről is beszélt Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban. A miniszterelnök felidézte, hogy Berlinben is többször előkerült ez a kérdés, különösen, hogy mi egy szabadságharcos nemzet vagyunk, akik a Szovjetunió megszálló csapataival szemben egy háborút vállaltak 1956-ban. Vagyis nekünk nem kell elmagyarázni, hogy milyen a keletről érkező szovjet csapatok brutalitása, milyen lehet most harcolni az oroszok ellen. – Még azt is mondhatjuk, hogy a mi Zelenszkijünket, az akkori magyar miniszterelnököt kivégezték – fűzte hozzá. Ám akkor mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy legyőzzük a Szovjetuniót, hanem egy béketárgyalást akartunk kikényszeríteni az oroszok és a nyugatiak között és a saját semlegességünk érdekében. – Valahogy rá kell kényszeríteni az erőset, a megszállót, hogy föladja a terveit, ez pedig legyőzés révén aligha lehet elérni, ezért béketárgyalás kell – mondta.
A kormányfő szerint a tisztességesebb árakhoz, körülményekhez a béketárgyalások vezetnek, nem a szankciók. Brüsszelben ezt elszúrták, a szankció rosszul van kidolgozva. Eleve szankciót az erőfölényben lévők szoktak kivetni, az energia kérdésében ez kétséges: a törpék vessenek ki szankciót az energiaóriásra – tette fel a kérdést. Orbán Viktor szavai szerint a rossz szankciók miatt mentek fel az árak, vagyis – megfogalmazása szerint – szankciós infláció van.
Magyarország betűről betűre követi az asztalra kerülő szankciós javaslatokat, nehogy valami rejtett következmény legyen, ami ránk nézve negatív. Ha ezt felfedeztük, megindítjuk a magunk küzdelmét, hogy a szankciók ne terjedjenek ki olyan területre, ami nem jó. – Késhegyre menő vitákat vívunk, hogy Magyarországot mentesítsék a negatív hatások, például az energiapiacra vonatkozó alól – fogalmazott, hozzátéve, hogy a baj forrása, hogy egy közös európai piacon vagyunk. Végső megoldást a magas energiaárakkal szemben az jelentene, ha az Európai Unió elállna ettől a szankciós politikától, ettől messze vagyunk, de nem vagyunk esélytelenek. A szankciókat ugyanis hathavonta meg kell újítani. Orbán Viktor szerint ráadásul nő az elégedetlenség, mindenki elmondja, „komoly országok vezetői”, hogy „nem ezt ígértétek”. Nem a háború befejezéséhez kerültünk közelebb, hanem az eszkalálódáshoz.
A miniszterelnök kifejtette, hogy miközben elvágjuk magunkat az orosz energiától, Amerikából hozzuk be, de ötször, tízszer olcsóbb ott, mint amennyiért mi vesszük. Az amerikai barátainknak is fel kell tenni tehát a kérdést: mi folyik itt, kinek az érdeke ez?
Orbán Viktor súlyos dolognak nevezte, hogy felrobbantottak gázvezetéket, a magyar jog szerint ez terrorcselekmény. Ha pedig ebben benne volt valamelyik állam keze, az szavai szerint egy terrorista állam. „Vele nem etetik meg”, hogy nem tudják mi történt, hiszen mindez olyan vizeken történt, ahol mindent látni lehet. – De ez a nagyfiúk dolga, majd kivizsgálják, mi a helyzet – fogalmazott. A kormányfő szerint mindenesetre a török vezeték maradt, ami gázt hoz hazánkba délről. Ha valaki ezt működésképtelenné tenné, azt terroristatámadásnak fogjuk tekinteni és úgy is lépünk fel vele szemben.
Az infláció kapcsán a kormányfő megismételte, hogy szankciós infláció van, a magasabb ár az szankciós felár. Ha tehát az unió változtatna a szankciós politikán, bizonyos termékek árai nagy gyorsasággal – ide értve az energiát – jelentősen visszaesnének. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy az ember „ne tűrje ezt ölbe tett kézzel”. A kormány rendszeresen foglalkozik is ezzel a kérdéssel és a kormányfő megkérte a jegybankelnököt, illetve utasította a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére ezt az inflációt legalább a felezzék le.
A nemzeti konzultáció is szóba került az interjúban, itt Orbán Viktor azzal kezdte, hogy egy nemzetközi csata közepén vagyunk: az egyik tábor hisz a szankciós politikában, a másik szerint meg kell változtatni. Előbbieknek választ kell adni, hogy meddig bírjuk ezt, meddig bírják a cégek és a családok. – A szankciókat nem demokratikus módon vezették be, döntöttek róla a brüsszeli bürokraták és az európai elit, az embereket pedig nem kérdezték meg – indokolta a konzultációt.
A migráció volt az utolsó téma, a miniszterelnök itt arról beszélt, hogy a határvédelmet a Frontex nevű közös uniós szerv nem tudja megoldani. Ők arra figyelnek, hogy a határokhoz érkező migránsokkal emberségesen bánjanak, utazási ügynökségnek is nevezte őket, akik szinte beengedik az érkezőket. Nekünk viszont arra van szükségünk, hogy fizikai erővel is meg tudjuk védeni a határainkat az illegális határátlépéssel szemben, mert az bűncselekmény. Magyarországon már majdnem 200 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg és elfogtak kétezer embercsempészt. – A balkáni útvonalon óriási a nyomás, már-már a 2015-ös nagy inváziós hullámra emlékeztető számok vannak – mondta. A megoldás az lenne, ha nem a szerb-magyar határnál torlódnának fel, hanem Szerbia déli határát lehet megvédeni.
A Brüsszelben előkerült szolidaritási mechanizmus azt jelenti valójában Orbán Viktor szerint, hogy szétosztják Európában az illegálisan belépőket, ezt elfogadhatatlannak nevezte. – Itt menekülttábor nem lesz, ide migránsok nem jönnek, nekünk nem fogják mások megmondani, hogy kikkel éljünk együtt – szögezte le.
