Orbán most a Balkánra tekint, mint az EU nagy lehetőségére

Orbán most a Balkánra tekint, mint az EU nagy lehetőségére

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján az Országházban 2021. szeptember 24-én. A kormányfő mögött Kövér László, az Országgyűlés elnöke. (MTI/Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A balkáni népek számára az út az Európai Unióba Közép-Európán keresztül vezet – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, Budapesten, a délkelet-európai, valamint a V4-országok parlamenti elnökeinek konferenciáján.

Mint az MTI beszámol róla, a miniszterelnök hangsúlyozta: a Balkánt nem ütközőzónává kell tenni, hanem integrálni kell az Európai Unióba. Ugyanakkor úgy vélte: ami most van, az nem integrációs politika, hanem „valami, amivel az integrációs politikát helyettesíteni próbálják”.

Rámutatott: a bővítésért felelős biztos „hiába feszül meg”, mert a Balkán tényleges integrációjához politikai, stratégiai döntésekre van szükség, amit nem a biztosok, még csak nem is az Európai Bizottság hoz meg, hanem az Európai Tanács, ahol az európai országok miniszterelnökei és államfői ülnek. „Amíg ők nem döntenek úgy, hogy a Balkánt integráljuk, addig folyamatosan elhúzódó, részletkérdésekbe bonyolódó, stratégiai kérdések helyett szabályozási problémákkal foglalkozó, tárgyalásnak mondott, de valójában időhúzó folyamatnak leszünk a részei” – figyelmeztetett.

Kijelentette: ma a nyugat-európai állam- és kormányfők között nincs akarat a további bővítésre, ami súlyos stratégiai hiba. Szerinte ugyanakkor egész Közép-Európa folyamatosan és kitartóan az Európai Unió bővítésének és a Balkán európai integrációjának a pártján áll.

Úgy vélte: a Balkán a következő nagy lehetőség az Európai Unió számára, a Balkán az EU következő nagy gazdasági motorja lehet és a nyugat-európaiak nem tudják fenntartani az életszínvonalukat a Balkán integrálása nélkül.

Beszédében arra bíztatta a balkáni országokat, hogy a legnagyobb önbizalommal és öntudattal álljanak ki az európai uniós tagságra vonatkozó igényük mellett.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a bővítést nem lépték volna meg a mostani nyugati vezetők elődjei, akkor ma az Európai Unió gazdasága jóval gyengébb lenne, hiszen ma a növekedés és a többletteljesítmény Közép-Európából jön.

Rámutatott: ha a közép-európaiak nem lennének az Európai Unió tagjai, akkor az európai, a nyugat-európai életszínvonal jóval alacsonyabb lenne, mint amilyen most. A négy visegrádi ország együttes kereskedelme Németországgal kétszerese a német-francia kereskedelemnek és háromszor nagyobb, mint a német-olasz kereskedelem volumene – fejtette ki.

Úgy értékelt: nem túlzás ezért az a kijelentés, hogy a német gazdaság ma összeroppanna Közép-Európa nélkül.

Kijelentette: az út az Európai Unióba Közép-Európán keresztül vezet a balkáni népek számára, akik Magyarországra és Közép-Európára általában, de az Európai Uniós bővítését illetően különösképpen is számíthatnak.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.