A nap folyamán átadja a követelések listáját a Miniszterelnökségnek a sztrájkelőkészítő bizottság – erről beszélt a Népszavának Székely Tamás. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke szerint azt még nem tudni, lesz-e, aki fogadja őket. Arról már az ATV Egyenes beszéd című műsorában számolt be Földiák András SZEF-elnök és Szűcs Tamás PDSZ-elnök, hogy az átadás után öt napot adnak a kormánynak a tárgyalóbizottság felállítására. Ha ez nem történik meg, a túlóratörvény ellen tiltakozók országos figyelmeztető sztrájkba kezdenek, hidakat és utakat lezárva. Ezt egyébként bejelentették már a múlt szombati tüntetésen is.
Január 19-én mindenesetre biztosan lesz országos demonstráció, tizenhat városban blokád várható. A Magyar Idők már attól tart, hogy ennek a diákok lesznek a kárvallottjai, miután aznap tartják a központi középiskolai felvételiket. Szűcs szerint viszont ez komolytalan felvetés.
Azt a sztrájktörvény mondja ki, hogy amennyiben a követelésben érintett munkáltató nem határozható meg, úgy a kormánynak öt napon belül kell kijelölnie az egyeztető eljárásban részt vevő képviselőjét.
Székely Tamás ugyanakkor biztos benne, hogy a kabinet le fogja söpörni a követeléseiket. A szakszervezeti vezető szerint pedig már így is lehet jogszerűen sztrájkot hirdetni. Arra a felvetésre, hogy lassúak a szakszervezetek, Székely úgy reagált a Népszavának: „finoman szeretnék fogalmazni, hogy senkit se sértsek meg. Amikor a tízezres tömegből bekiabálják, hogy sztrájkoljanak a szakszervezetek, az megmosolyogtató. A munkavállalók helyben tudnak sztrájkolni, ezért kell nekem a munkahelyeken küzdeni a dolgozókért.”
Akad azért, aki láthatóan másnak igyekszik megfelelni. A Magyar Időknek beszélt arról a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre, hogy semmi esélye egy sikeres, országos sztrájk megszervezésének. A kormánypárti napilap úgy interpretálja Palkovics szavait, hogy „a munkavállalók politikai célú sztrájkban nem vesznek részt, ráadásul ez a politikai célú nyomásgyakorlás mindössze egy silány kaland lehet, amelyet a gazdasági helyzet sem indokol.” A lap felidézi azokat az időket is, amikor még más szelek fújtak: 2007-ben a Liga és a Munkástanácsok közösen tiltakozott a tervezett nyugdíj- és egészségbiztosítási reform, illetve a vasúti szárnyvonalak bezárása ellen. A Magyar Idők szerint most ezzel szemben nem biztos, hogy jogos az általános sztrájk, és olyan munkáltatók szenvedhetnek kárt, akiknek nincs befolyásuk a jogalkotói magatartásra.
