Lassan levonul a dunai árvíz, ami szerencsénkre alacsonyabb szinten tetőzött 2013-as, pusztítóbb elődjénél. Az ország közvéleményét 10 napon át foglalkoztatta az árhullám, ami katonák, vízügyi szakemberek és önkéntesek ezreinek adott komoly feladatot. Nekik köszönhetően Orbán Viktor kedden már magabiztosan mondhatta, hogy Mohácsnál szép lassan kivezethetjük a víztömeget az országból.
A győzelmi jelentés azonban elhomályosítja az árvízi készültség esetleges hiányosságait, beleértve a lassú és ellentmondásos kommunikációt. Úgy tűnhetett, hogy az árhullám érkezése előtt a kormány mintha elaludt volna. Bár lehetett előre tudni, hogy a Boris ciklon hatására felduzzadó Duna helyenként 8-9 méteres vízállást is hozhat, Orbán Viktor Facebook-oldalán szeptember 13-14-én is főleg Arnold Schwarzenegger budapesti látogatásával foglalkozott. A közelítő áradatot szeptember 13-án „vette észre” Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, de a Facebookon csak 15-én számolt be az első érdemi intézkedésekről: több védvonalra honvédeket rendelt ki, egy légvédelmi rakéta ezred és egy páncélosdandár katonáit is homokzsákok töltésére utasítva. A késlekedést profin használta ki Magyar Péter, aki a Tisza Párt elnökeként a kormányt megelőzve lépett a gátra, és látszólag azt is ő érte el, hogy Orbán Strasbourgban tervezett felszólalását lemondva inkább az árhelyzettel foglalkozzon. A taktika bevált: az Opinio friss közvélemény-kutatása szerint a Tisza nyerte az aktivitási versenyt, a teljes 16-59 éves társadalom 42 százaléka látta őket aktívnak a terepen, míg a kormánypárti politikusokról csak 39 százalékuk állította ugyanezt.
Az áradó Duna Neszmélyen (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)
A kormány ráadásul arról is arról ellentmondásosan kommunikált, hogy hány honvéd vett részt az árvízi védekezésben. Szalay-Bobrovniczky szeptember 16-án még 367 kivezényelt katonáról írt, Dömötör Csaba államtitkár egy nappal később viszont arról számolt be, hogy akár 17 ezer tartalékost is a gátakra tudnak küldeni. Ha már tartalékosok szóba kerülnek, bevetésük körülményei magában kisebb botrányt okoztak: a Tisza Párt és az Átlátszó egybehangzó értesülései szerint a területvédelmi egységek csak szeptember 16-án, 17-én kaptak értesítést az árvízhelyzetről, amiben fakultatív feladatként említették a gáton végzett munkát – pedig a területvédelmi egységek egyik fő feladata éppen a katasztrófahelyzetek elhárítása lenne.
Orbán Viktor és stábja később napról napra, csepegtetve közölte a munkálatok főbb adatait (ezekről lapunk is érdeklődött több állami szervnél, de csak a katasztófavédelem reagált.) A beszámolókból magas részvételi arány rajzolódik ki. A miniszterelnök szeptember 24-i összegzése alapján 2000 honvéd, 1760 katasztrófavédelmi szakember (ebből 1540 tűzoltó), közel 2000 vízügyes és 420 rendőr dolgozott a védműveken. Az állami védekezés részeként ide számolhatjuk a 2500 fogvatartottat és 700 büntetés-végrehajtási dolgozót is, akik részben a börtön falain belül, részben azon kívül töltötték-hordták a homokzsákokat. Vagyis, az államigazgatás irányításával több, mint 9000-en harcoltak az áradás ellen, hozzájuk több ezer önkéntes csatlakozott. Hogy pontosan mennyi, annak megítélése szintén vitás.Orbán Viktor a védekezés csúcsán azt mondta, hogy mintegy 2700 önkéntes segít be, amit Magyar Péter rögtön hazugságnak nevezett, több tízezerre becsülve a civil gátvédők számát.
Árvízi védekezés Süttőn (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)
A munkák során kétmillió homokzsákot használtak fel, 55 ezer tonna homokot mozgattak meg, és 44 kilométeren húztak fel zsákokból védműveket – 4,6 kilométeren pedig mobilgátakkal biztosították a védekezést. A honvédség Kisorosziban két Airbus katonai helikoptert is bevetett, és lánctalpas kétéltű járművekkel, teherautók tucatjaival szállt be a gátak építésébe, míg a katasztrófavédelem 301 erő-és munkagépet, 111 szivattyút használt a „legintenzívebb védekezési napokon”. Azt is megtudhattuk, hogy az idei védekezés költségei mintegy 5 milliárd forintra rúghattak – és hogy az áradás vonalában 54 olyan település volt, ahol az önkormányzat (állami segítséggel) építtette a védvonalakat. A vízgazdálkodási törvény értelmében ugyanis csak a kettőnél több települést védő gátak tartoznak az államhoz, ez alatt a helyi vezetés kell gondoskodjon a biztonságról.
A fenti számok valóban eltörpülnek a 2013-as árvízi védekezés adataihoz képest; akkor több mint 36 ezer önkéntes részvételével 10 millió homokzsákot használtak fel, és 1570 embert kitelepíteni elöntött vagy elöntéssel fenyegetett otthonából.
Orbán Viktor ezt az eredményt az elmúlt tíz év gondos árvízvédelmi beruházásaival, köztük a dunai gátrendszer 150 milliárdos fejlesztésével magyarázta. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ekkora összeg – egy fél atlétikai stadion ára – elegendő lesz-e a folyó megzabolázásához. A mostani hullám átlagosan 40-50 centivel volt alacsonyabb a 2013-ashoz képest, de így is több mint tízezer ember megfeszített munkájára, óriási géppark felvonultatására volt szükség megfékezéséhez; a klímaváltozás pedig gyakoribbá teheti a korábban extrémnek számító áradatok érkezését.
Az áradó Duna Budapesten (Fotó: Magyar Hang/Tompos Ádám)
Ráadásul – ahogy arra vízügyi szakértők, környezetvédők figyelmeztetnek – a Magyarországon átrohanó vizeket nem kikísérni, inkább felhasználni kellene. Különösen a Tisza térségében, ahol évről évre óriási gazdasági károkat okoz az aszály, az árvíz kontrollált talajba juttatásával azonban a Tiszántúl is újra kizöldülhetne.
