A Nemzeti Közszolgálati Egyetem versenyképességi konferenciáján ismertette Orbán Viktor az előző nap beharangozott „nagy tervét” szerda délelőtt. A gazdasági semlegesség elérését tűzte ki célul az ország elé, hosszabban kifejtve a kötcsei beszédéből már nyilvánosságra került elemeket.
A gazdasági semlegesség kifejezésének bevezésétésre teszünk kísérletet a magyar politikai és gazdasági életbe – mondta előadása kezdeténOrbán Viktor. Aztán a ChatGPT-vel íratott beszédből idézett, amelyre 4-est adott. A magyar uniós elnökség programjának középpontjában a versenyképesség áll – emékeztetett. Bóka János miniszterék arra jutottak, nem elég beszélni róla, rá kelne venni az eruópai vezetőket arra, hogy november 7-e körül kössünk az európai vezetőkkel egy versenyképességi paktumot. Hozzátette, vannak hátráltató tényezők, például komolytanaul viselkedő, óvodás szintű európai vezetők , akik vagy el jönnek, vagy nem.
Szerinte további probléma, hogy belső bajokról, kihívásokról, általános hanyatlásról beszélni az unióban nem szokás, „tabunak számít a brüsszeliták buborékjában”. Ráadásul aki erről beszél, könnyen megkapja a nyugatellenes bélyeget. „De Draghi személyében mentőangyalunk érkezett.” Hozzátette: őt az unió – talán a bizottság – felkérte egy versenyképességi jelentés elkészítésére. Néhány pontban kigyűjtötte a szerinte legfontosabb megállapításokat. Szerinte a jelentés összességében olyan problémákat azonosít, amelyek gazdasági nehézségeket jelentenek az európai tagállamoknak, az iparipolitikának, versenyképességnek, és ezek a tényezők a magyar gazdaságra „kibírhatatlan” nehézségeket okozhatnak. Úgy látja, ezek alátámasztják, hogy Bóka Jánosék jól látták, hogy ez a fontos kérdés. Hozzátette: a másoik fele a jelentlsnek megoldási javaslatokat tartalmaz, ezek „egy része egybeeseik a mi javaslatainkkal”, másik része viszont föderalista, amit nem javasol. Ezt követően arról beszélt, hogy Ázsia a világgazdaság új központja, ezt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A Nyugat válasza erre a blokkosodás, a nyugati és keleti gazdaságot próbálják elválasztani, „vasfüggönnyel”, ami visszatérés a hidegháború logikájához, Brüsszelben és Washingtonban is azzal próbálkoznak, hogy visszatérjünk a XX. századba”. Szerinte a Kelet sokáig küzdött azzal, hogy ezt megváltoztassa, de most már gőzerővel zajlik egy saját pénzügyi rendszer kiépítése, a dolláralapú elszámolási rendszer helyett egy másikat. Szerinte nincsenek is ettől messze, onnan pedig két pénzügyi világban fogunk élni. A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak is feladatot adott, szerinte amerikai befolyásolási és dezinformációs kísérletek lesznek itthon is a közeljövőben.
A magyar gazdasági semlegesség lenne a megoldás
És hogy mit lép erre az Európai Unió? Vannak, akik egy transzatlanti világ felépítését akarják, hogy tagozódjunk be az Amerika vezett világba? Mások európai stratégiai autonómiát látnak szükségesnek, ezt a franciák fogalmazták meg először. Nekünk magyaroknak a második a szimpatikus, „milyen kár, hogy az sem fog működni”. Mert ők is föderális Európát képzelnek el, ami azonban „olyan vágyálom, ami súlyos hajótörést fog szenvedni”. A falak a migráció, a jólét és a közös hitelfelvétel fala, ezt elutasítja egyértelműen. A stratégiai autonómia ezért csak nemzeti alapon jöhet létre, szerinte erre vannak biztató jelek több államban is. „Ez a gondolat azonban kisebbségben van Brüsszelben”, ezért nem remélem, hogy az EU talál olyan közös megoldást, amely megoldja a magyar versenyképesség problémáját is. Ezért egy magyar választ kell adni erre, ami a gazdasági semlegesség. Le kell szögezni néhány dolgot, új világ van, a múlt válaszai nem adnak megoldást, a huszadik századot nem lehet életre kelteni, új gazdaságpolitikát kell hirdetni és nemet kell mondnai a blokkosodásra.
A semleges politika ad esélyt a sikerre és a gazdasági versenyképesség javítására – fogalmazott. A gazdasági semlegesség olyan ügy, amelyben talán indokolt Magyarországnak elsőként megszólalnia, mert évek óta ideológiamentes gazdaságpolitikát folytat. Itt utalt a kínai vakcina használatára. Szerinte mindig vannak olyan helyek, ahol a különböző világgazdasági rendszerek találoznak, Magyarország pedig olyan helyen van pont, ahol ez megtörténhet. Ráadásul 2010-ben „nemzeti fordulatot” hajtott végre az ország, így a politikai alapja is megvan ennek.
A gazdasági semlegesség legfontosabb pontja, hogy mi döntjük el, kivel üzletelünk. Második pont: azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri. Harmadik alapelv: csak saját értékeink alapján üzletelünk, nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel. A negyedik pont pedig, hogy minden égtáj felé tájékozódni kell. „A modernitás és a modernizáció ne kizárólag nyugati kategória”, ha fejldóni akarunk, mindne égtáj felé nyitottnak kell már lennünk. Ez a négy alapelv jelöli ki a testtartását.
Alapja ennek a finanszírozási függetlenség, jelen kell lennünk a londoni, japán, kínai és arab pénzpiacokon is. A második alap, hogy nem kell válogatni a beruházások között, itt is semlegesnek kell lenni. A harmadik tartalmi elem a piaci semlegesség, „annak adunk el, aki megveszi”. A következő a technológai semlegesség, itt példaként Paksot hozta fel, ami szerinte interkontinetális beruházás. És végezetül az energiasemlegesség.
És mi a gazdasági semlegesség politikája? „Ezek formálódóban vannak, dolgozunk”. De néhány elemet felsorolt. Az első a növekedés, a 3 és 6 százalékos sávban kell ragadnunk, jövőre már be tudunk lépni, két év múlva pedig meg tudjuk célozni a felső szintet is. A második, hogy „nem csúszhatunk vissza az adósrabszolgaságba”, ez valahol 90 százalék körül van az államadósság tekintetében, onnan szinte lehetetlen visszakapaszkodni – mondta. És ha elveszted, nem tudsz fügetlen maradni, a hitelezők döntenek helyetted. Ezért helyes, ha az IMF-et nem engedjük vissza, az államadósságot pedig továbbra is csökkenteni kell. A harmadik elem, hogy szükségünk van külföldi tőkére. Ezek mellett adócsökkentésre is szükség van, tőkejuttatási program kell a kkv-k számára. Fontos elem, hgy van családpolitika, ezért jövőre meg kell duplázni a az adókedvezményt. További elem a munka, ezért szerinte nem igazságos, hogy diákhitel van, munkáshitel viszont nincs. Következő, hogy modern technológiára van szükség, hogy itt gyártsák a jövő autóját, a jövő zöld technológiáját itt használják, itt legyen a leginkább digitalizált az ügyintézés.
Elvárható, hogy a 2025-ös költségvetésben a gazdasági semlegesség minden eleme megjelenjen – tette hozzá. Majd feltette a kérdést, hogy Magyarország képes lehet-e erre, ha az Európai Unió nem. A válaszhoz ismét a ChatGPT-t hívta segítségül, az igelő választ fel is olvasta, majd hzzátette: biztosak lehetünk benne, hogy ha elszánjuk megunkat meg tudjuk csinálni. Ezt követően elbúcsúzott.
