Brutálisan sok mikroműanyagot találtak a Tiszában és mellékfolyóiban

Brutálisan sok mikroműanyagot találtak a Tiszában és mellékfolyóiban

Műanyagdarabok, amelyek további aprózódásával keletkeznek a mikroműanyag szemcsék (Fotó: Energy Insustry Review)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Brutális mennyiségben van jelen mikroműanyag a Tisza vizében és üledékében, de a mellékfolyóin még ennél is rosszabb a helyzet – állapította meg egy öt éven át tartó kutatás, melyet a 444 ismertetett.

Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem felmondott docense és csoportja egyedülálló kutatássorozatot végzett a Tiszán és mellékfolyóin öt éven keresztül, hogy megtudják, mennyi a vízben és az üledékben a mikroműanyag. Megállapították, hogy 2023-ban átlagosan 70 darab/m³ mikroműanyag volt a Tisza vizében, a Sajóban 196 db/m³. A kutatók is meglepődtek azon, hogy a magyar szakaszokon csaknem megduplázódott a mikroműanyag mennyisége a tavalyi évre.

A portál megjegyezte, hogy a kutatás azért egyedülálló, mert a legtöbb esetben a szakemberek csak 1-2 mérést végeznek, ők azonban öt éven keresztül mértek, ebből két éven át ötnaponta Mindszentnél a kompról, vagyis csak ebben az időszakban 140-szer vettek mintát. A Tisza teljes, Ukrajnától Szerbiáig tartó 962 kilométeres szakaszán 26 helyen vettek szivattyúzással vízmintát, 76 helyen pedig üledékmintát.

Kiss Tímea szerint a legproblémásabb a műanyag szál, mert a Tiszán ezek aránya a legmagasabb (90-95 százalék). A szálak a mosás révén bekerülnek a szennyvízbe, de ezek mindegyikét sehol a világon nem tudják úgy kiszűrni, hogy a tisztított víz műanyag-mentes legyen. Ezért ahhoz, hogy ezek ne kerüljenek be a környezetbe, a mosógépekbe épített szűrőkre vagy jobb szennyvíztisztító-rendszerekre lenne szükség, de egyelőre még nem léteznek ilyenek. Ezért megoldásként marad a kevesebb mosás, hiszen akkor kevesebb szennyvizet termelünk. „A cipők kopása, az autók gumiabroncsainak elhasználódása, az útfestések, az építkezésen használt szigetelő anyagok, a műfüvek és az elhajított műanyag zacskók és palackok mind műanyagot juttatnak a környezetbe. Ezek az UV-sugárzás és a hőmérséklet-változás hatására aprózódnak, így lesz belőlük mikroműanyag. Amikor pedig jön egy nagy eső, ezeket a víz lemossa az aszfaltról. Az esővíz nem a szennyvíztelepekre folyik be, hanem patakokba és folyókba, és vele együtt mosódnak be a vizekbe a műanyagszemcsék” – mondta Kiss Tímea.

Címkék: Tisza, mikroműanyag