Befejezzük árvízi versenyfutásunkat Orbán Viktorral, mi voltunk előbb például Neszmélyen, ő Pócsmegyeren, de nekünk Mohács kell. Mert most (szeptember 24-én) ott tetőzik a Duna.
Előtte azonban muszáj bemenni Bajára, ahol egy nappal korábban volt a tetőzés és ahol nagy felhördülést keltett, hogy az önkormányzat átvágott egy gátat, és így a folyó elöntötte a Pandúr-szigetet. Útban oda megálló a település Dunafürdő nevű részén. Ez már gemenci terület, a híd túloldalán. Bemenni lehetetlen, a benti pihenőház tulajdonosa, aki csónakos vízi túrákat is szokott vezetni, telefonon mondja el, hogy ő például Bátaszéken várja az apadást. Tudomása szerint Dunafürdőt 1-2 lakó kivételével mindenki elhagyta. Nem csak a nagy víz miatt, hanem azért is, mert a területen kikapcsolták a villanyt. Némi várakozás után a híd lábához érkezik kocsin az egyik itt maradt lakó. Szűkszavúan annyit mond, vásárolni volt, ami látszik is: többek közt akkumulátor van nála, meg több adag előre lefőzött kávé. Pénzért sem akar bevinni az áradás sújtotta területre.
Nyirati Klárával, a város leköszönő polgármesterével a Pandúr-sziget túloldalán, szintén egy lezárt részen találkozunk. Pontosabban az elkordonozott rész előtt, ő visz be a polgárőrök ellenőrizte területre. Azt mondja, szakemberek javaslata alapján vágták át a szigetnél a nyári gátat. A jelenleg még hivatalban lévő városvezető hozzáteszi, ez a sziget árvízvédelmi terület vagy úgynevezett nagyvízi meder, az ottani ingatlantulajdonosoknak pedig számolniuk kell azzal, hogy amikor a Duna megemelkedik és kilép a medréből, akkor ezt a területet önti el. Az ottani nyári gát 850-900 centiméterig véd, a tetőzés pedig 900 centiméter felett volt. – Tudtuk pontosan, hogy ezt a területet el fogja önteni a Duna – fogalmaz Nyirati Klára, hozzátéve, hogy a nyári gát átvágásával biztosították a víznek az utat, hogy egyenletesen és megfelelő tempóban öntse el a területet. Szavai szerint természetes, hogy ez megijesztette az ott lakó nagyjából kétszáz embert „és ebből némi feszültség is keletkezett”, de most, hogy már túl vagyunk a tetőfokon, ők is belátják, hogy ez volt az egyetlen helyes megoldás. (Nyirati Klárával készült videónkat ide kattintva nézhetik meg, a döntést pedig még Orbán Viktor is megvédte.)
Később megpróbálok bejutni a szigetre a Szeremlei út felől, de ez is le van zárva. A szolgálatot teljesítő polgárőr szerint fertőzésveszély miatt. Ennek ellenére beenged, mert mint mondja, a polgármester asszony meghagyta nekik: sajtóigazolvánnyal rendelkező újságírók bemehetnek. A Pandúr-sziget elárasztott részeit a víz miatt nem érem el. Átmászom egy erősen lekordonozott hídon és eljutok a szomszédos Petőfi szigetre, ahol fejüket csóváló rendőrök várnak. Pár perc telefonálás után jön a központból a verdikt: mehetek. Nincs itt semmi látnivaló – mondják és tényleg. Gondosan felhúzott gát a parton, a vizet sikerült kiszorítani. Legalább ötven (száz?) katasztrófavédelmist látok, később kiderül, azért, mert itt van az egyik bázisuk. Az öregebbek fotózkodnak, a fiatalok labdarúgnak egy focipályán.
Szeremle mellé is szeretnék elmenni, van ott egy hétvégi házas – ártéri – terület, ami durván víz alatt áll. Két okból nem sikerül bejutni. Az egyik a Duna, a másik pedig az a tény, hogy a gátat egyrészt lezárták, másrészt pedig rendőrök állomásoznak rajta. Mindenkit elküldenek, azt is, aki a Petőfi szigetnél még eredményesen lobogtatta a sajtóigazolványát. Pár napja Neszmély térségében még el lehetett jutni a megáradt folyó széléig, azóta csiszolódott a rendszer: Dunafalváig, de még azon túl is mindenhol le van sorompózva a gát, mindenhol rendőrök ücsörögnek szolgálati járműveikben. Mohácsra mennék, innen már közel van, a helyi révnél felirat: „2024. 09. 20-tól a magas vízállás miatt, határozatlan ideig, se a kishajó, se a komp nem közlekedik!!!”
Nem tudom, a versenyfutás ezen állomásán ki nyert, mindenesetre délután kiderül, Orbán Viktor is itt járt. Pontosabban a szemközti oldalon, Dunaszekcsőn. Én csak a víz csobogását hallgatom, ő viszont Hargitai János országgyűlési képviselővel, Faller János polgármesterrel és Pávkovics Gáborral, Mohács polgármesterével együtt a vízügyesek és a katasztrófavédők déli Duna-szakaszra vonatkozó helyzetjelentését. Dunaszekcsőn a védművek kiépítettsége 100 százalékos. A mobilszivattyúk telepítése megtörtént. Helyenként kisebb repedések és szivárgások jelentkeztek, azonban ezek jelentős beavatkozást nem igényelnek. A szakemberek folyamatos figyelőszolgálatot látnak el – hangzott el a jelentésben. Jelentem, mindezt én is csak megerősíteni tudom, már amennyire az innenső partról látni. Hozzátenném: Dunafalván is minden rendben van.
Komp helyett kis hajó közlekedik Mohács és Újmohács között 2024. szeptember 24-én (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)
Innen már csak húsz kilométer Újmohács, a településrészt jól védi a gát, a Duna viszont annyira kiöntött, hogy a révet még csak látni sem lehet. Útnak indulok a gáton, embercsoportot veszek észre, meg egy mobil kikötőt. Kis hajócska érkezik, kiderül, ez viszi most az embereket a komp helyett. Felszállok. Odaát minden rendben van, tökéletes a védmű, itt nem kellett homokzsákozni. Egyik útitársam szerint bolond a világ. Mert a városban azt tervezik, hogy a gátat városképi okokból elbontják és mobil gátat építenek a helyére. Van egy óra a visszaindulásig. Együtt fagylaltozom a helyiekkel, akik jönnek nézni a vízmércét. Úgy fest, ezt megúsztuk – örvendeznek. A vízügy honlapja szerint ekkor már két centit apadt a Duna.
„Egy időre búcsút veszek a gumicsizmától. Remélem, jó sok időre.” Ezt nem én, hanem Orbán Viktor mondta. Megint megelőzött.
