Pintér Sándor szerint egy ismeretlen szervezet gerjesztette a megfigyelési botrányt
Pintér Sándor belügyminiszter éves meghallgatásán az Országgyûlés magyarországi nemzetiségek bizottságának ülésén az Országház Széll Kálmán-termében 2020. december 10-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Kivizsgálják, hogy milyen szervezetek kémkednek a magyar politikusok és közéleti szereplők után? - ezzel az írásbeli kérdéssel fordult az LMP-s Hohn Krisztina és Ungár Péter Pintér Sándor belügyminiszterhez.

A tárcavezető írásbeli válaszában azt közölte, hogy „a Belügyminisztérium a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egy – eddig ismeretlen szervezet által – nemzetközileg gerjesztett botrányt feltételez, melynek középpontjában nem Magyarország titkosszolgálatai állnak”.

Pintér Sándor azt írta, hogy „Magyarország demokratikus jogállam, nemzetbiztonsági védelmét a Belügyminisztérium látja el”, a feladatteljesítés érdekében az alkalmazott eszközök és módszerek tekintetében a hatályos jogszabályok betartásával járnak el.

A belügyminiszter szerint Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik.

„Kijelentem: 2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak” - tette hozzá.

Pintér Sándor kész válaszolni a konkrét kérdésekre az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén, ezt egyébként ma hívták össze az ellenzéki képviselők.

Mi is az a Pegasus-botrány?

Vasárnap robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában.

Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártónak állítása szerint kizárólag állami szerveknek adnak el – több mint ötven országban nem az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, üzletembereket figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele.

Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.

További cikkeinket a megfigyelési botrányról itt találja.