Három ciklus, azaz tizenöt évnyi képviselőség után idén májusban már nem újrázik a Fidesz veterán európai parlamenti képviselője, Schöpflin György. A 80. évében járó történész-politológussal a Válasz Online készített amolyan karrierzáró nagyinterjút.
A beszélgetésben Schöpflin megerősítette azt, amit Csáky Pál korábban lapunknak adott interjújában a Fidesz és az Európai Néppárt fegyverszünetéről mondott. „Én is így hallottam. A szeptemberi salzburgi csúcs előtt a Néppárt elnöke, Joseph Daul feltette a kérdést, hogy mely tagpárt szeretné kizárni a Fideszt. Senki nem tette fel a kezét. Amikor aztán az ősz folyamán a skandinávok megnyitották volna a kérdést, akkor Daul rájuk szólt, hogy az ügy le van zárva. Ez a jelenlegi állapot; a politikában persze gyorsan változhatnak a dolgok” – válaszolta most a kérdésre Schöpflin.
„Megállapodott Orbán és Szájer a Néppárttal, hogy az EP-választásig visszafogják magukat" | Magyar Hang
Az EP-választásokig összezár a Fidesz mögött az Európai Néppárt, mert szükség van az általuk szállított 12-14 parlamenti mandátumra – jelentette ki a Magyar Hang tudósítójának Brüsszelben Csáky Pál. A felvidéki magyar politikus – aki a Fidesszel szövetséges Magyar Közösség Pártja néppárti képviselője, volt szlovák miniszterelnök-helyettes, de íróként is ismert – elmondta, a V4-ekhez felesleges túlzott reményeket fűzni, mert a szövetség pillanatok alatt felbomolhat.
A korábban az Orbán kormányok alatt több miniszteri poszton is megforduló, jelenleg az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosaként tevékenykedő Navracsics Tiborral kapcsolatban arról beszélt: „a Fidesz vezetése is elsősorban azt kifogásolta tevékenységében, hogy miközben a többi biztos saját nemzete érdekeit is képviselte, Navracsics ehhez nem volt elég erős ember. De ennél többet a váltás okairól nem tudok és ezt sem tartom megbízható információnak.”
Schöpflint az Orbán-kormányok és a Brüsszel közötti feszültségekről is kérdezték. Mint mondta, „nehezen tudom elképzelni, hogy a 2010-ben megválasztott kormánynak érdekében lett volna egy feszültséggel teli viszonyt kialakítani a Bizottsággal. Igaz, kétoldalú folyamat jött létre, így elfogadom, hogy egy bizonyos ponton túl a magyar kormány is elkezdte ellenségként azonosítani a brüsszeli bürokratákat, elsősorban az EU némileg diszkrecionális jogalkotását.” Az unióval szembeni ellenérzésekről szólva pedig kiemelte: „Egyetértek azzal is, hogy Magyarországnak katasztrófa lenne az Európai Unió szétesése, de az ezzel kapcsolatos félelmek túlzók. A fősodratú pártok a kontinensen mindenütt uniópártiak.”
Soros Györgyről pedig többek között azt mondta: „A „sorosozás” pedig nem öncélú politikai kommunikáció. Arról szól, hogy Magyarországon – a baloldali, liberális pártok gyengesége folytán – Soros György jelenti az igazi ellenzéket, márpedig őt erre senki nem választotta meg és nem is hatalmazta fel. Nagyon érdekesnek tartom különben, hogy a tavaly tavaszi országgyűlési választásokon Budapest lett a politikai periféria és a vidék a centrum. A pesti liberális elit ezt a tényezőt nehezen tudja lenyelni. Budapesten működött Soros György befolyása, vidéken nem, egy-két nagyvárost valamennyire leszámítva.”
Az interjúban a CEU és többek között a jelenlegi magyar politikai, valamint társadalmi helyzet mellett szó esett a sajtó helyzetéről is. „Mint egykori újságíró, azt mondom: a köztelevízióval a legfőbb probléma, hogy nézhetetlenül unalmas. Ez sokkal fontosabb kritika, mint a politikai elhajlás. A médiával kapcsolatos konfliktusokban ugyanazt látom, amit egy korábbi kérdésében már felvetett. Párhuzamos társadalmakban élünk Magyarországon, amelyek között nemhogy átjárás sincs, de még a minimális érintkezési felületek is megszűntek. Bár vannak reményeim, hogy ilyesmiket létre lehet hozni, nem vagyok túl bizakodó” – mondta Schöpflin.
A teljes beszélgetést itt tudják elolvasni.
