Az őszi félévben szombatonként is lesz tanítás egy egyházi fenntartású győri általános iskolában – számolt be az Index. Az így ledolgozott tanítási napokkal a téli szünetet hosszabbítja meg az iskola, hogy az emelkedő energiaárak miatt így takarékoskodjon a fűtéssel. Az iskolát egy évvel ezelőtt vette át állami fenntartásból a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ki kell fizetnie a munkáltatónak a pihenőnapon elrendelt munkát. Az egyházi fenntartó viszont azt a megoldást választaná, hogy a meghosszabbított téli szünet szabadnapjaival váltja ki ezeket a munkanapokat. A főapátság szerint a szülők is támogatóan álltak ehhez a megoldáshoz, abba a tantestület is beleegyzett.
Az őszi szünetig szombatonként is lesz tanítás a Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában – számolt be az Index. A diákok az őszi szünetig tartó időszakban a szombatokat is az intézményben fogják tölteni. A szombati tanítás reggel nyolctól délig tart majd. A döntést az energiaválságra hivatkozva, a fenntartóval egyeztetve hozta meg a győri intézmény vezetősége – derült ki az iskola hivatalos oldalára feltöltött szülői tájékoztatóból.
Előzetesen egyeztettek a szülőkkel, akiktől nem érkeztek tiltakozó visszajelzések, és a tantestület is beleegyezett ebbe a megoldásba – írta a fenntartó, a Pannonhalmi Főapátság a Magyar Hang megkeresésére. Számításaik szerint az előző 3 év fogyasztási adatai alapján, a ma ismert energiaárak ismeretében két iskolai hét fűtési költségét tudják megtakarítani ezen a módon. A tapasztalatok birtokában fontolják majd meg, hogy más, általuk fenntartot iskolákban is bevezetik-e ezt az intézkedést.
A szombati tanítási napok elrendelésére a köznevelési törvény ad lehetőséget, amely szerint „alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő, és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során biztosítható.”
A főapátság szerint a pedagógusoknál nem merül fel túlmunka, hiszen a ledolgozott szombati napokat szünet formájában adják ki nekik. A Pedagógusok Szakszervezete ezt a kérdést eltérően látja. – A fenntartó elrendelheti a munkavégzést pihenőnapon, de ezeket a munkanapokat emelt bérrel kell kifizetni. Ezt nem lehet a téli szünet meghosszabbításával kiváltani. Jogi segítséget fogunk nyújtani minden érintett kollégának, aki ilyen ügyben hozzánk fordul – mondta a Magyar Hangnak Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke.
Azt pozitívnak tartja, hogy az érintett iskola a jelenléti oktatás fenntartására törekszik, de azt mondta: a szakszervezet nem szeretné, ha az egyházi iskola példája mintaprojekt lenne, amit később állami fenntartású intézmények is alkalmaznak.
Figyelmeztető jelnek gondolja, hogy az egyházi iskola annak ellenére nem tudja kigazdálkodni a fűtés költségét, hogy több pénzt kap iskolafenntartásra, mint az állami intézmények – Ha egy egyházi iskolában is ez a helyzet, mi lesz a tankerületekben? – tette fel a kérdést.
Az alelnök azt sem tudja elképzelni, hogy a meghosszabbított téli szünetben egyáltalán ne legyen ügyelet olyan általános iskolákban, ahol a mostani példához hasonlóan hatnapos iskolai hetek mellett döntenek. Ahogy a koronavírus-járvány alatt, most sem biztos, hogy minden szülő tudna gyermeke elhelyezéséről gondoskodni a rendkívüli szünetben. Azt viszont kérdésesnek tartja, hogyan lehet azoknak a győrszentiváni diákoknak a felügyeletét megoldani, akiknek az iskolája zárva tart, hiszen más iskolák nem tudják őket fogadni, mert náluk oktatás folyik.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar közoktatásban dolgozó elnöke a Magyar Hang megkeresésére mondta: nem szeretné kommentálni az egyházi iskola által alkalmazott módszereket, azt azonban nem tartja valószínűnek, hogy az állami fenntartású iskolákban a jövőben ez lenne a gyakorlat: szerinte nehezen volna kivitelezhető, mert az ő diákjaik közül is sokan iskolán kívül sportolnak vagy zenélnek, ez sokszor a hétvégéjüket is igénybe veszi.
A Győrben bevezetett szombati tanítás kapcsán a Klebelsberg Központot és ismét a Belügyminisztériumot kerestük meg, hogy szerintük jogszerű és támogatható-e ez a megoldás, és vizsgálják-e annak lehetőségét, hogy hasonlót az állami fenntartású iskolákban is bevezessenek. Válasz a Klebelsberg Központból érkezett. Véleményt nem akartak nyilvánítani az egyházi fenntartású iskola gyakorlatáról, de azt közölték, hogy hasonló javaslat az állami fenntartású iskolákkal kapcsolatban nem merült fel. – Az állami fenntartású köznevelési intézmények fűtésére vonatkozó szerződéseket a területileg illetékes tankerületi központok kötik meg, az iskolák fűtése mindenhol biztosított, a kérdésükben szereplő javaslatok nem merültek fel – írták.
Nem a mostani az első eset az elmúlt hetekben, amikor olyan jelzés érkezett egyházi vagy alapítványi fenntartású iskolától, hogy a jelenléti oktatás fenntartása plusz anyagi forrást vagy átszervezést igényel. Egy baptista egyházi fenntartásban álló és a Waldorf-iskolákat fenntartó Waldorf Szövetség is jelezte: nem tudják kigazdálkodni a várható téli fűtésszámlát.
Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője az RTL Híradójának nemrég azt nyilatkozta: az eddigi 300 millió helyett 2,3 milliárd forintra nőhet a Waldorf iskolák és óvodák rezsije. A szövetség állami segítségben és adományokban reménykedik, a tandíjat elmondásuk szerint nem szeretnék emelni, mert a Waldorfba járó gyermekek családi háttere különböző.
A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium a szülőktől kért hozzájárulást a megemelkedett energiaköltségekhez. Azt közölték a szülőkkel: a jelenléti oktatás fenntartását csak akkor tudják megoldani, ha minden szülő százezer forinttal járul hozzá a költségekhez – egyes szülők jelezték, hogy kifizetik a hozzájárulást olyan szülők helyett is, akik nem tudják kigazdálkodni ezt az összeget.
A Magyar Hang akkor kereste a Magyarországi Baptista Egyházat, hogy terveznek-e más, általuk fenntartott intézményekben is hasonló megoldásokat, és kaptak-e ígéretet kiegészítő állami támogatásra, de nem reagáltak a megkeresésre. A három legnagyobb történlemi keresztény egyházat, a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református és a Magyarországi Evangélikus Egyházat is megkerestük, de egyikük sem nem nyilatkozott érdemben a helyzetről. Összefoglalóan mind a három egyháztól az a válasz érkezett, hogy megteszik, amit tudnak.
Szintén kereste a Magyar Hang a Belügyminisztériumot két héttel ezelőtt azzal a kérdéssel, hogy tervez-e a kormány a megemelkedő energiaszámlák finanszírozására kiegészítő támogatást nyújtani az állami fenntartású közoktatási intézményeknek, illetve az egyházi és alapítványi iskoláknak, ha igen, mikor, milyen összegben és milyen forrásból – válasz azonban innen sem érkezett.
A Győrben bevezetett szombati tanítás kapcsán ismét megkerestük a Belügyminisztériumot, de egyelőre nem érkezett válasz. – Mivel iskolánk egyoldalú jogi nyilatkozat, a Vatikáni Szerződés alapján vesz részt a közoktatás állami feladatellátásában, az állami intézményekkel azonos elbírálásban részesül, így ugyanarra a kompenzációra számít és jogosult – írta a Győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolát fenntartó főapátság arra a kérdésre, hogy felajánlott-e az állam kompenzációt az emelkedő energiárak miatt, vagy kértek-e ilyet.
