A tanárok magánélete továbbra is sérthetetlen, a jogszabály semmit nem változtat az eddigieken a laptopok ellenőrzésére vonatkozólag, állította Maruzsa Zoltán a státusztövényről szóló, pénteki parlamenti vita elején. Azt is mondta, továbbra is az elbocsátás marad az egyetlen jogszerű szankció, tehát ebben is módosítottak végül. Maruzsa ezen túl ismertette a benyújtott, általunk is már részletesen bemutatott státusztörvényt.
Dunai Mónika: A tanárok magánélete valóban sérthetetlen
Vezérszónokként a fideszes Dunai Mónika nyitott, szerinte alapkérdés, a parlamenti patkóban sikerül-e egyetértéseket találni a mai és jövőbeli kihívásokat illetően, és el tudnak-e indulni közös úton, valódi párbeszédet folytatni. Szerinte minden politikai frakciónak arról kell színt adnia, mit tart fontosabbnak, a pedagógusok helyzetét, vagy a kaméleonpolitikát. A Fidesz-frakció számára, úgy látja, a köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguspálya-tervezet célja szerint, hogy aki eredményesebben tanít, az jobban is kereshessen. Elkötelezettnek mondta magukat a jelentős béremelés mellett. Azt szeretnék, ha 2025-re elérnék a pedagógusbérek a nyolcszázezer forintot. Úgy látja, több hónapos, átfogó vita után nyújtotta be a javaslatot, és mindenki elmondhatta a véleményét.
A törvénytervezetet szerinte a baloldal és egyes szakszervezetek álhírei, erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, de „ezek nem a gyermekekről szóltak”, „nem is az iskoláról”. Hozzátette azt is, számos ponton módosította a minisztérium a tervezetet, figyelembe véve a szakmai kéréseket. Álszentnek tartja, amit a baloldali politikusok művelnek: itthon a pedagógusok béremeléséért tüntetnek, miközben szerinte Brüsszelben azért küzdenek, hogy a pedagógusok ne kereshessenek többet. Ezzel arra gondolt, hogy szerinte az ellenzéki pártok akadályozzák a Brüsszelből várt források érkezését. A kormány jó ideje azt állítja, akkor jöhet a pedagógusok béremelése, ha Brüsszelből megérkeznek a pénzek, amelyeket viszont egyes jogszabály-módosításokkal, egyéb kötelezettségek teljesítésével kötöttek össze. A kormány szerint a kért előfeltételeket már mind teljesítették.
Dunai szerint a minőségi oktatásra a státusztörvénynek köszönhetően komolyabb hangsúlyt sikerülne fordítani, így többen választhatnák a pedagógusi hivatást. Meggyőződése, hogy amikor a tanárok kiviszik a diákokat az utcára, „nem szolgálja a jövő pedagógusképzését”. Ehhez képest a diáktüntetők többször elmondták, hogy maguktól mennek tüntetni, és nem a pedagógusaik buzdítják őket erre.
Dunai hozzátette, a tanárok magánélete valóban sérthetetlen, ezért a laptopoknak és a táblagépeknek csak az oktatással összefüggő részeibe tekinthet be a munkáltató. Ez szerinte minden cégnél így van. Módosul a fegyelmi rész is, az elbocsátás lehet csak az egyetlen szankció. A szakszervezetek javaslatára sokat változott szerinte az eredeti tervezet.
Jelenleg 22-26 órát kell tanítania egy pedagógusnak egy héten. Azt kérték a pedagógusok Dunai szerint, amikor lehetséges, ettől térjenek el, és fix óraszámot vezessenek be. Meghallgatták a kérést, ezért kérik az államtitkárt, fontolják meg a javaslatot, és 24 órára fixálják a tanítással töltendő heti időmennyiséget.
Barkóczi Balázs: Önöknek még mindig a bosszútörvény a legfontosabb?
Barkóczi Balázs ezt követően arról beszélt, csak bosszútörvényként emlegetik mások a törvényt, és a gátlástalanságok közül, amit elkövethettek a tanárok és az oktatásban részt vevők közül, ez a legsúlyosabb. A DK-s politikus szerint a diktátumok politikája, amit cinikusan párbeszédnek gúnyolnak, erősebbnek bizonyult mindennél, ezért a frakciók beléptetési jogát is megvonták péntekre, így nem érkezhettek vendégek ezen a napon. Ez a napnál is világosabban megmutatja szerinte, mit gondolnak a közoktatás szereplőiről. A bosszútörvény szerinte találó név, és az elmúlt 13 évben semmit sem tudott a kormány, nem is akart tenni a közoktatásban tapasztalt problémák ellen. Korábban elvették a tanárok sztrájkjogát, fenyegették a tiltakozókat, most pedig teljessé válik a kormány bosszúhadjárata a DK-s politikus szerint.
Nincs elég gyógypedagógiai asszisztens, családvédelmi felelős sem, a tankerületek eseti módon, nem átláthatóan határozzák meg, hol mennyi státuszt engedélyeznek. A hazai pedagógustársadalom elöregedett, folyamatosan csökken a pedagógusok száma szerinte, részben az alacsonyan tartott bérek miatt. Alig van már olyan, aki fizikatanárnak jelentkezne. Soha ilyen mértékben nem menekültek el fiatalok a pedagóguspálya elől, tette hozzá. A magyar pedagógusok a diplomás átlagbér hatvan százalékát keresik itthon, az uniós átlag ennél jelentősen magasabb. És önöknek még mindig a bosszútörvény a legfontosabb? - érdeklődött visszatérően Barkóczi. A pedagógusok munkájának nagy részét nem a konkrét oktatás köti le, hanem az adminisztráció és a felkészülés. A magyarországi pedagógusok munkaterhelését nemzetközi szinten is magasnak látja, emellett pedig nem is fizetnek ki egy sor túlórát, láthatatlan munkát. Digitalizáció helyett is csak pár unatkozó hacker által játszi könnyedséggel feltörhető rendszert kaptak a pedagógusok, mondta Barkóczi. Lehetne szerinte még a sztrájkjog korlátozásáról, az önálló oktatási minisztérium hiányáról, a vidéki konténeriskolákról, a tanárok megfélemlítéséről beszélni. Úgy látja, csak az anyagilag függő szakszervezetekkel folytatott a kormány látszategyeztetéseket. A pedagógusi kompetenciákat pedig szerinte a kormány olyanok alapján mérné, mint a diákok hiányzása vagy öltözködése. A Dobrev-kormány viszont majd visszaadja a tanszabadságot, valamint önálló oktatási minisztériumot hoz majd létre, állította.
Hollik: Politikai prédaként használják a pedagógusokat
A KDNP-s Hollik István szerint viszont az ellenzék nem olvasta a törvénytervezetet, politikai prédaként használná a pedagógusokat. Ez szerinte a régi baloldali recept. Hollik felemlegette, amikor tárgyaltak a Munka törvénykönyvéről, az ellenzék rabszolgatörvényt emlegetett, és azt, hogy bele fogják kényszeríteni az embereket a túlórába. Ebből aztán semmi sem lett Hollik szerint. A politikus arról is beszélt, szerinte a baloldal tehet arról, hogy a pedagógusok nem keresnek még nyolcszázezer forintot. Azt is felemlegette, hogy a szociális törvény tárgyalásakor Szabó Tímea Lex Megdögleszt emlegetett. Úgy látja, az ellenzéknek csak az a fontos, hogy ilyen viták alkalmával támadja a kormányt, de utána elfelejti ezeket az ügyeket. Felemlegette azt is, hogy Barkóczit korábban garázdaságért ítélték el, szerinte egy ilyen politikus nem alkalmas arra, hogy a pedagógusokat képviselje. Hollik részletezte azt is, ki mindenkivel tárgyaltak a törvényről, szerinte tehát nem látszategyeztetésekről volt szó. Ötvennyolc változtatási kérelemből harmincnégyet szerinte el is fogadtak. A KDNP-s képviselő kiemelte azt, még emelkedik is a pedagógusok által kivehető szabadnapok száma, továbbá kérik azt, hogy a heti óraszámot fixálják huszonnégyben. Baloldali aknamunkáról van tehát csak szó Hollik állítása szerint, nem pedig jogos kritikáról.
Momentum: Kezdő pedagógusok számára csak bruttó kilencezres emelés jönne
A momentumos Tóth Endre felemlegette Maruzsa Zoltán kiszivárgott levelezését, melyben az államtitkár azt írta, a Klebelsberg Központ bajban lenne, ha mindig a színtiszta igazat kellene mondania. Tóth szerint is valójában csupán bosszútörvényről van szó. Hogyan fognak nézni ezt követően a pedagógusok, diákok szemébe? – érdeklődött. Mintha egy önjelölt motivációs trénert ismételgetnének szerinte: „mi mindenkivel egyeztettünk.” Ehhez képest úgy látja, valójában nem tárgyaltak sokakkal, köztük azokkal, akik nem kívánták a jelenlegi törvényt, „felvizezett formában sem”. Tóth úgy fogalmazott, még a baloldali elhajlással nem vádolható egyes konzervatív megszólalók is kritizálták a törvényt. Nem akarja senki ezt a törvényt szerinte, csupán a kormány, benne az „utcai harcos” Orbán Viktorral. A kötelező óraszámokat nem csökkentették, a fix 24 pedig sokaknak növekedést jelentene, amennyiben most huszonkettő órában tanítanak, mondta. Pontosan lehet tudni szerinte, hogy a rögzíteni kívánt számok egy kezdő pedagógus számára csak bruttó kilencezres emelést jelentenének, húsz éve a pályán lévő számára pedig akár csökkenést is. A teljesítménybérezést pedig, úgy látja, úgy vezetnék be, hogy senki nem ismeri a konkrét szempontokat. Tóth jó példaként említette, hogy bezzeg Romániában három hét után sikerült megegyeznie a kormánynak a szakszervezetekkel. Az oktatás szerinte a kormány szerint veszélyes dolog, mert még a végén túl sok lesz a kritikus gondolkodó az országban.
A közoktatás fekete napja, modern Taigetosz, bérrabszolgaság
Kunhalmi Ágnes is megemlítette Maruzsa e-mailjét. – Hallja ezt, Hollik úr, ki hazudik? – érdeklődött az MSZP-s politikus. Lezsák közben figyelmeztette Szabó Tímeát, ne kiabáljon folyamatosan közbe, ezen a ponton megszakadt Kunhalmi beszéde. Sajnos fekete napja ez a magyar közoktatásnak, az egész társadalomnak, fűzte hozzá. A Fidesznek szerinte az oktatás nem szakmai kérdés. Világos beszédnek tartja, amikor Orbán azt mondta Pokorni Zoltánnak, hogy nem érdeklik a számok. Nem tartja véletlennek, hogy nincs oktatási minisztérium sem. Sokak által elszenvedett jogfosztást emlegetett fel Kunhalmi, valamint azt, hogy nem fog ezáltal növekedni a pedagóguspálya presztízse. Vonzó lesz-e a pálya attól, ha megszüntetik a sztrájkjogot, a közalkalmazotti státuszt, valamint bármikor önkényesen átvezényelhetőek lesznek a pedagógusok? – érdeklődött. Ez nem egy sikersztori, ahogy annak idején Hoffmann Rózsa elmondta – tette hozzá. Megbukott szerinte ugyanis az első életpálya-modell, aztán a következő is. Eközben folyamatosan a háborúra hivatkoznak, de a csehekre, akik most emelték a pedagógusbéreket, nem hat a háború? – kérdezte. Autoriter államról van szó szerinte, amely nem a gyerekek segítéséért, a társadalmi különbségek csökkentéséért küzd, hanem pusztán hatalmi kérdésnek látja az oktatást. Az MSZP az egész törvényt elutasítja, részleteiben és egészében is.
A jobbikos Ander Balázs szerint nevezhetjük státusz- vagy épp bosszútörvénynek, de az alapmodell a kérdés. A félperifériára tolnának vissza, vagy polgári világért tennének? Úgy látja, a mostani törvény az előbbi kategóriába tartozik. A politikus cselédláncokról, szociopata neoliberalizmusról, bérrabszolgaságra kényszerítésről, modern Taigetoszról és egzisztenciális vágóhídról beszélt. Szóba kerültek még a behozott mongol segédmunkások is, akikkel szerinte meg lehet mutatni a közoktatás résztvevőinek, hogy nix ugribugri. Újfeudális társadalmat szül szerinte a kormány által kínált versenyképességi modell. Csath Magdolnára hivatkozott, aki szerint az ország versenyképességéhez kell többek között a bérből biztosítható, megfelelő életszínvonal. Most Ander szerint olyan messze vagyunk ettől, mint Makó Jeruzsálemtől. Felemlegette azt is, hogy az olvasásból, írásból, természettudományokból, matematikából alulteljesítők száma egyaránt romlott. Ander úgy látja, pedagógusok nélkül nincs jövő, de a kormánypárti, illetve egyik-másik ellenzéki párt politikusai nélkül igen. A politikus bírálta a 2010 előtti időket is, láthatóan hangsúlyt helyezett rá, hogy a baloldaltól is elhatárolja magát, és azt mondta, szándékosan nem a „neomarxista” Mérce.hu-tól, hanem Csath Magdolnától idézett.
A Mi Hazánk sem támogatja a státusztörvényt, mert az szerinte nem garantálja a tanárok anyagi biztonságát, nem garantálja a fizikai védelmüket, nem biztosítja a pedagógus-utánpótlást sem. A pedagógusok fele ötven év feletti, ezzel a helyzettel kell Dúró Dóra szerint kezdeni valamit. A törvényjavaslat, úgy látja, nem tudja vonzóbbá tenni a fiatalabbak számára a pedagóguspályát. Az elmúlt harminc év legnagyobb szakmai hibájának a bolognai rendszer bevezetését tartja, amelyet ő az „SZDSZ-es pusztítás” részeként említett. Kevés szó esik szerinte arról is, hogy a pedagógusok munkaidejük jelentős részét nem olyan munkával kell töltsék, amire képzettségük van. Ezáltal kevesebb idejük marad arra, hogy a gyerekekkel foglalkozzanak. Tizenhét év munkaviszonnyal is csak a garantált bérminimumot keresi egy pedagógus, „nincs az a Brüsszel, amire rá lehetne ezt fogni, tizenhárom év fideszes kétharmad után.” Volt idő szerinte, amikor a Fidesz-kormány többet fordított az oktatásra: 2001-ben. Ha most ezt tennék, nem kellene szerinte Brüsszelnél pénzért „kuncsorogni.” Nem lenne szabad bármikor is befolyásolja az Európai Unió döntéshozatali folyamata a pedagógusok béremelését. Dúró szerint a járvány idején zsarolták az oltatlan pedagógusokat is, és szerinte érdekes módon akkor a baloldali politikusok sem emelték fel a szavukat. A Mi Hazánk szerint a kisgyermekes édesanyák sem érezhetik magukat biztonságban, amikor a gyesről visszatérnek a munkahelyükre. A politikus felemlegette továbbá, hogy a Losonci Téri Általános Iskola igazgatója ki akart tiltani több roma gyereket a ballagásról, mert folyamatosan sértették a pedagógusok méltóságát. A tankerület ezt viszont nem helyeselte. Dúró Dóra liberális hisztit emlegetett ennek kapcsán, továbbá feltette a kérdést: hol marad a szubszidiaritás? Úgy látja, nincs garantálva a pedagógusok biztonsága, és van olyan iskola, ahol két éve várják, hogy legyen iskolaőr.
A Párbeszéd-frakcióban helyet foglaló Mellár Tamás megemlítette azt is, hogy nem zajlott elég ideig az egyeztetés. Máshol akár másfél évig is elhúzódhat ez, amíg a felek teljesen meg nem egyeznek. A képviselő szerint egy oktatási koncepciónak több mint egy évtizedig érvényben kellene lennie, így nem szabadna ezt elkapkodni. Tordai Bence ezt követően csak egyetlen aspektusról kívánt beszélni: nem egy szakmai javaslatról, hanem hatalompolitikai termékről van szó. Szóba hozta ő is Maruzsa kiszivárgott levelét, így azt, hogy Maruzsa elismerte: a Klebelsberg Központ nem mindig a színtiszta igazat mondja. Az, hogy a ballagás napján tárgyalják ezt a törvényt, sportnyelven szólva szerinte olyan, mintha a felrúgott játékosba, amikor a földön fekszik, még jól bele is rúgnának. Tordai úgy látja, pluszrétege az aljasságnak az is, hogy a ballagás napjára rakták a törvény tárgyalását.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté még üdvözölte azokat is, akik most a Kossuth téren egy kivetítőn követik őket. Maruzsa Zoltán e-mailjét ő is emlegette, Kanász-Nagy Máté szerint az igazat kell mondani, nemcsak a valódit. A közoktatás szerinte válságban van, ezt pedig, úgy látja, nem tudja kezelni a státusztörvény. Ha a magyar társadalom egyenlőtlen, a mélyszegénységben élők nehéz, és a középosztályban lévők helyzete is romlik, akkor az oktatásnak is sokkal nehezebb dolga van. Az elmúlt tizenhárom évben történtek rendszerszintű változások, gyökeres reformokat láttunk, csak kérdéses, milyen irányba. Csökkentették például a helyi lakosok, szülők és pedagógusok beleszólási lehetőségét. Demokratikus deficit is előállt szerinte az államosítással, a finanszírozás pedig szintén rossz irányba változott.
