Szigorította a gyermekvédelmi törvényt és módosította az alaptörvényt is keddi ülésén az Országgyűlés.
Előbbi részeként a büntető törvénykönyvben (Btk.) rögzítették, hogy sosem évülnek el a 18 év alattiak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények. Nem bocsátható feltételes szabadságra az, akit 18 év alatti sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés esetében megtartották a jelenlegi szabályt: az igazán súlyos, az öt évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek azok, akik soha nem mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Ugyancsak a Btk.-ban szerepel ezentúl, hogy a köztársasági elnök az egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja azzal az elítélttel szemben, aki 18 év alatti ellen követett el szexuális bűncselekményt. Emellett kizárt lesz a reintegrációs őrizet azon elítéltek esetében, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt.
A jogszabályban előírták a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot és kifogástalan életvitelt a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek, illetve a szakmai munkakörben foglalkoztatottjainak. Ha valaki a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton alkalmatlan minősítést kap, nem foglalkoztatható, jogviszonyát azonnal meg kell szüntetni. A kifogástalan életvitel ellenőrzését a foglalkoztatás alatt is lehet kezdeményezni, ha az érintett kifogásolható életvitelére alapos okkal lehet következtetni. A törvény ezt az ellenőrzést a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervének, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a feladatává tette. Kifogásolható életvitel esetén a szankció ugyanaz, mint a pszichológiai vizsgálat esetén: a jogviszonyt azonnal meg kell szüntetni.
A módosítás a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok kötelezettségévé tette, hogy tájékoztassák a hatóságokat a látókörükbe tartozó gyermekeket érintő, kiemelt veszélyeztető okról, például a gyermek szexuális, fizikai bántalmazásáról, elhanyagolásáról. A jelzés elmaradása büntetést von maga után, két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki ez esetben. A táboroztatással kapcsolatban rögzítették: a gyermekekre csak olyan ember felügyelhet, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja, hogy kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt nem szerepel a bűntettesek nyilvántartásában, nem áll büntetőeljárás, foglalkozástól eltiltás vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tábor szervezésében résztvevő gyerekekre és jövő év elején lép hatályba.
Emelkedett a rászoruló családok gyermekeinek járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosító jövedelemhatár: a jelenlegi, a szociális vetítési alap összegének (28 500 forintnak) 165 százalékában meghatározott jövedelmi küszöb a szociális vetítési alap 225 százalékára nőtt; egyedülálló szülő által nevelt gyermek, tartósan beteg, súlyos fogyatékos gyermek és nagykorú gyermek esetén pedig 180 százalékról 245 százalékra nőtt. Megemelték a létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudó utógondozói ellátottak jogosultsági jövedelemhatárát, ez a minimálbér járulékokkal csökkentett összegének 150 százaléka lesz.
Ugyancsak kedden elfogadta a parlament az alaptörvény tizenharmadik módosítását is 152 igen, egy nem szavazattal. A módosítás alapján a köztársasági elnök a jövőben a kormány tagjának ellenjegyzése nélkül gyakorolhatja egyéni kegyelmezési jogát, továbbá sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek esetében az államfő nem adhat kegyelmet. Az alkotmányban azt is rögzítették, hogy a kormány csak akkor járulhat hozzá európai uniós hitelfelvételhez, ha azt a parlamenti képviselők kétharmada támogatja. Az Országgyűlés döntése alapján ezentúl sarkalatos törvényben kell a Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő szabályokat rögzíteni.
(MTI)
