– Svédasztalon a magyar demokrácia… – ezzel a felütéssel osztott meg Szijjártó Péter külügyminiszter a svéd állami televíziónak adott interjújából egy részletet közösségi oldalán vasárnap.
Az újságíró kérdésként azt vetette fel Szijjártónak: a magyar demokrácia alapjaiban van megkérdőjelezve, például a Freedom House jelentése szerint Magyarország már nem tekinthető teljesen demokratikus országnak, míg a Goethenburg Egyetem által készített demokrácia index ugyan erre a következtetésre jutott. – Sajnos ezt sértésnek kell tekintenem, mert a magyar demokrácia érettségének és természetének megkérdőjelezése elfogadhatatlan, mert ha a demokrácia érettségét megkérdőjelezik, akkor alapvetően az emberek demokrácia iránti szeretetét kérdőjelezik meg, mert megnyertünk három egymást követő választást, az emberek támogatják, amit csinálunk, és ezt lehet szeretni vagy nem szeretni, mert ez politika, de demokratikus jellegében a tevékenységünk nem kérdőjelezhető meg. A demokrácia azt jelenti, hogy az, amit a kormány csinál, a nép által felhatalmazáson alapul – válaszolta Szijjártó.
A külügy miniszter azzal folytatta, ő sosem érzi úgy, hogy más országok felett ítélkeznie kén, őt például a svédországi demokrácia állapota sem érdekli, mert ez a svéd népet kell, hogy érdekelje. – És ha a svédeket nem érdekli, hogy valaki miniszterelnök lehet a szavazatok mindössze egynegyedével a parlamentben, akkor erről megvan a véleményem, de kit érdekel, nem vagyok svéd – szúrt oda a külügyminiszter Svédországnak.
A külügyminiszter ezzel feltehetően arra utalt, hogy november végén ismét Magdalena Anderssont választotta miniszterelnökké Svédországban, de úgy, hogy a svéd politikust előtte egyszer már megszavazták kormányfőnek a parlamentben, ám ő mindössze hét órával ezt követően le is mondott. Anderssonnak másodjára 101 képviselő szavazott bizalmat, 173 ellenszavazat és 75 tartózkodás mellett. A svéd törvények szerint a miniszterelnököt akkor választják meg, ha a 349 képviselőből 175-nél – az abszolút többségnél – kevesebb szavaz ellene.
