A Budapesti Corvinus Egyetem kész biztosítani a 2024/25-ös tanévre az Erasmus+ programra kiutazó hallgatók költségeit – közölte az egyetem csütörtökön. Hasonlóan nyilatkozott a Szegedi Tudományegyetem kuratóriumának elnöke is, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) pedig saját mobilitási programot dolgoz ki. Az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyeket közérdekű vagyonkezelő alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat. A legnagyobb magyar egyetemek szinte mind ilyenek.
A Budapesti Corvinus Egyetem bízik a kialakult helyzet mielőbbi megnyugtató rendezésében, és abban, hogy a források továbbra is hozzáférhetőek lesznek – közölte csütörtökön az egyetem. Mint írták, az Erasmus+ program lehetőségeit leginkább kihasználó intézmények között vannak, tanévenként nagyságrendileg 500 diák gazdagodott uniós támogatással külföldi tapasztalatokkal.
A tájékoztatás szerint az egyetem a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvánnyal közösen áttekintette a pénzügyi mozgásterüket, és „amennyiben az Európai Uniónak és Magyarországnak nem sikerül megállapodni az Erasmus program finanszírozásáról, úgy a Budapesti Corvinus Egyetem a 2024/25-ös tanévre biztosítja hallgatói számára a kiutazáshoz és kinttartózkodáshoz szükséges pénzügyi forrásokat”.
Hasonlóan nyilatkozott a Szegedi Tudományegyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke is. – Amennyiben a hallgatói mobilitás szempontjából fontos Erasmus+ források hozzáférhetetlenné válnának, akkor az egyetem saját forrásból biztosítani fogja, hogy hallgatói mobilitás legalább a jelenlegi szinten fennmaradhasson – mondta Szabó Gábor a Szeged.hu-nak.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) is közleményt adott ki. A Telex ismertetése szerint ebben az áll, hogy „a MATE hallgatóinak mobilitáshoz fűződő joga Egyetemünk számára szent és sérthetetlen, amennyiben az ehhez szükséges források a jövőben nem a megszokott módon fognak érkezni Egyetemünkhöz, akkor sem érheti hátrány azokat a hallgatókat, akik minket választottak, vagy azokat a diákokat, akik épp most szeretnének hallgatóinkká válni”.
Hétfőn derült ki, hogy az Európai Bizottság döntése értelmében azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn, a december 15-ét követően elbírált Erasmus+, valamint a Horizont Európa keretprogram pályázataiból nem kaphatnak támogatásokat. Az indoklás szerint az intézmények eredetileg azért kerültek az EU célkeresztjébe, mert működési modelljük nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem a közbeszerzési, sem az összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoztak rájuk. Az EU27-ek összeférhetetlennek tartják, hogy politikai vezetők dönthetnek közpénzek kifizetéséről olyan szervezeteknek, amelyekben maguk is alkalmazottak és döntéshozatali jogkörrel rendelkeznek. Magyarországon 21 alapítványi egyetem működik, köztük a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, valamint a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium diszkriminatívnak nevezte a döntést és jelezték, az ügyet tisztázni fogják március közepéig.
