Tököl helyett Berettyóújfaluban lesz a „rabkórház”

Tököl helyett Berettyóújfaluban lesz a „rabkórház”

Kórterem a tököli börtönkórház szülészet-nőgyógyászat osztályán, 2011. február 23-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Már csak két hétig működik a tököli rabkórház. November elsejétől ugyanis megkezdi működését a Hajdú-Bihar megyei Berettyóújfaluban épült új börtönkórház – derül ki a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) közérdekűadat-igénylésünkre adott válaszából, amelyet újbóli kérdéseinkre is megerősítettek. E szerint október 31-éig működik a hivatalosan Büntetés-végrehajtás Központi Kórháznak (BvKK) hívott tököli intézmény. Mint a BVOP közölte, a berettyóújfalui rabkórház addigra elkészül.

A tököli intézmény jelenleg a fogvatartottakat ellátó nagy intézmény, amelynek 51 kórterme és közel 300 betegágya van, a belgyógyászattól a szülészetig számos osztállyal. A BVOP közlése szerint a „betegforgalom megfelel egy közepes méretű megyei kórház betegforgalmának, összesen mintegy 17 ezer fogvatartott ellátását biztosítja”. Az ambuláns betegek száma éves szinten 11 ezer feletti, a fekvőbetegek száma meghaladja az 1300-at. Kérdésünkre elárulták: jelenleg 164 fekvőbeteget látnak el Tökölön.

Az ellátott fekvőbetegeket azonban nem egyik pillanatról a másikra viszik át Berettyóújfaluba. Az átszállítások november 1-jén kezdődnek, és az év végéig tartanak úgynevezett célszállítással, a betegek egészségi állapotának megfelelő járművel. Vagyis a berettyóújfalui rabkórház folyamatosan kapcsolódik be az ellátásukba. A tököli intézmény ugyanakkor csupán mint kórház szűnik meg. Az ingatlan további büntetés-végrehajtási célokra hasznosításáról nincs döntés – húzták alá.

Az országos hatókörű berettyóújfalui rabkórház (hivatalosan Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ) a helyi Gróf Tisza István Kórház mellett épült, másfél év alatt készült el. Kivitelezője a stadionépítésbe a Bozsik-stadion révén bekapcsolódó West Hungária Bau. A Paár Attila tulajdonában álló társaság 9,2 milliárd forintért vállalta a 194 ágyas kapacitású új intézmény felépítését. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmények alapján az elmúlt hónapokban folyamatosan zajlott a felszerelése. A legkülönbözőbb orvostechnikai eszközöket és kézi műszereket vásárolták. Utóbbiak között például fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, neurológiai, sebészeti és nőgyógyászati műszerek is akadnak. A BVOP azt írta, hogy a fogvatartottak ellátása komfortosabb, modernebb keretek között történik majd háttérintézményként a Gróf Tisza István Kórház és a Debreceni Egyetem bevonásával valamennyi szinten.

Mivel a berettyóújfalui kórház közúton közel háromórányi autóútra fekszik Tökölről, a személyzetből jó eséllyel csak kevesek tudják vállalni, hogy a 300 kilométerrel odébb költözzenek. A BVOP válaszából kiderül: a tököli kórház személyi állománya több mint kétharmadának, 72,6 százalékának megváltozik a szolgálati helye. Az új szolgálati hely azonban a jelek szerint nem a berettyóújfalui kórházban végzett munkát jelenti. A parancsnokság ugyanis egy másik kérdésünkre azt írta, hogy a tököli kórház állományából a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ állományába egy személy kérte az áthelyezését, neki a munkába járással kapcsolatos költségeket megtérítik, lakhatását biztosítják. A távolság miatt buszjáratok indításának nincs értelme. Egyébként azt is írták, hogy eddig hat munkavállaló nem fogadta el a számára felajánlott beosztások egyikét sem.

A jelek szerint azonban az új kórház személyi állományát még nem sikerült feltölteni. A BVOP honlapján ugyanis hirdetésben keresnek szakorvost. Emellett szakápolói, biztonsági, illetve körletfelügyelői végzettséget adó képzéseket is hirdetnek kifejezetten a berettyóújfalui munkavégzéssel. Az Átlátszó szerint az új kórház személyi feltöltöttsége szeptemberben 80 százalékos volt.

A börtönkórház ügye nagy tiltakozást váltott ki a 15 ezres településen, miután a képviselő-testület 2017 májusában egyhangúlag támogatta a kórháznak kiszemelt önkormányzati terület átadását az állam számára. Miután a döntés nyilvánosságot kapott, a lakossági felháborodás hatására a népszavazás kiírásáról döntöttek. Az éppen három éve tartott referendumon ugyan többen voksoltak a rabkórház ellen, de az érvénytelen lett. A valamivel több mint 12 ezer választópolgárnak ugyanis csak a negyede, 3035 fő nyilvánított véleményt. A börtönkórház ellen tiltakozók egyik szószólója Zákány Zsolt, a helyi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályvezetője volt, akit a népszavazás után leváltottak. Később távozott a kórházból is, és egy nyíregyházi magánklinikán orvosigazgató-helyettesként állt munkába. A börtönkórház-ügy érdemben nem kezdte ki a kormánypárt testületi fölényét. Zákány a tavalyi önkormányzati választáson ellenzéki kihívóként indult a kórház felépítése mellett kiálló Muraközi István (Fidesz–KDNP) polgármesterrel szemben, ám alulmaradt. A nyolc körzetből pedig csupán egyet nem tudott behúzni a kormánypárt. A börtönkórház ügye pedig időközben elcsendesedett a városban.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/42. számában jelent meg október 16-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/42. számban? Itt megnézheti!