Szégyenteljes döntés, az „alkotmányosság megerőszakolása” – így fogalmaztak ellenzéki politikusok azután, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálta a népszavazási kezdeményezésüket. Nem lehet referendum ugyanis sem az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbításáról, sem pedig a Fudan egyetemről. Úgy tűnik, ha az országosat bukták is, budapesti népszavazást attól még megpróbálnának tartatni.
Szégyenteljes döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab), és nem látni, miféle jogi aggályok merülhettek most fel, amelyeket korábban nem látott például a Kúria – így reagált lapunknak Tordai Bence annak kapcsán, hogy az Ab szerint nem tartható népszavazás a Fudan Egyetem, illetve az álláskeresési járadék ügyében. A politikus arra hivatkozott, hogy a két kérdés számos jogi fórumon keresztülment már, így rejtélyes, miért épp most döntött úgy a hivatal, hogy azok ügyében mégsem lehet népszavaztatni.
Az Alkotmánybíróság egyébként – ahogy ezt korábban megírtuk – arra hivatkozott, hogy a Fudan ügyében a kínaiakkal kötött nemzetközi szerződés a gátja a népszavazásnak, míg az álláskeresési járadék esetében pedig azért nem lehet népszavaztatni, mert érdemben és számszakilag változtatná meg a központi költségvetést.
Tordai Bence szerint most látszik, hogy az Ab már nem képes érdemi ellensúlyként működni, a Fidesz által támogatott tagokkal való feltöltésével magyarázható szerinte ez a döntés is. Ami – úgy látja – szembemegy az emberek akaratával is, hiszen a sikeres aláírásgyűjtés megmutatta, hogy az emberek népszavaznának az említett kérdésekben. A politikus szerint a Fidesz gyáván kihátrált a népszavazás megtartásából, a döntést pedig az Ab-nek szervezték ki. Azért is tettek így, mert egyértelmű volt, hogy az emberek a referendumon elutasítanák mind a Fudan megépítését, támogatnák viszont a Diákváros ügyét, illetve az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbítását.
A képviselő arról még nem tudott beszélni, hogyan tovább.
Karácsony Gergely, a népszavazás egyik hivatalos kezdeményezője a döntés után azt közölte, hogy ezzel a lépésével az Ab „nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette”. – Úgy tűnik, a kormánypártok csak hivatkozni szeretnek a népre, de igazából félnek tőle – írta, hozzátéve, hogy az Alkotmánybíróság erkölcsi integritására egykor minden magyar büszke lehetett, de mára „néhány tiszteletre méltó kivételtől eltekintve zugügyvédi mentalitású pártkatonák gyülekezőhelye lett”. – Az utókor ítél majd felettük is, Korom Mihályra, az államszocialista Alkotmányjogi Tanács elnökére is biztosan büszkék ma a dédunokái – írta.
A főpolgármester szerint most meg kell találniuk annak a módját, hogy legalább a budapestiek elmondhassák a véleményüket ezekben a kérdésekben.
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is bírálta a történteket, mint írta, az Alkotmánybíróság döntése az alkotmányosság megerőszakolása, ezt a különvélemények is alátámasztják. Ezért helyben, Ferencvárosban, illetve a Fővárosi Közgyűlés tagjaként Budapesten is helyi népszavazási kezdeményezéseket nyújt be a Fudan létesítésének megakadályozására.
Nemrég egyébként törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a Párbeszéd képviselői, hogy népszavazás helyett könnyebben rendezni lehessen a kérdést. Tordai pedig akkor lapunknak arról beszélt, tartanak tőle, hogy a Fidesz a referendum költséges voltával próbálja majd támadni őket, miközben számításaik szerint sokkal olcsóbban meg lehetne tartani a referendumot, mint azt a gazdasági bizottságnál megállapították.
