Az önkormányzatok újbóli eladósodásának a veszélyére hívja fel a figyelmet pénteki számában a Népszava. A lap emlékeztet arra, hogy a második Orbán-kormány idején törvénnyel szabályozták az önkormányzatok hitelfelvételét, ennek ellenére az utóbbi időben egyre több település vehetett fel újra nagy összegű hiteleket, mégpedig kormányzati támogatással.
Az állam 2011 és 2014 között 1369 milliárd forintnyi tartozástól szabadította meg az önkormányzatokat, a települések kétharmada adósodott el vészesen. Az adósságátvállalás ára az volt, hogy előírták: jelentős „adósságot keletkeztető ügyletet” csak a kormány előzetes hozzájárulásával köthetnek az önkormányzatok.
– Az önkormányzatok csak látszólag lélegezhettek fel, a cégeik ugyanis cirka ezermilliárdos adósságot görgetnek – mondta a lapnak Karczagi Attila közgazdász. – Ezeket nem vállalta át az állam, hiszen már az is kérdéseket vetett fel, hogy egy település adósságát miért terítik szét az ország összes adófizetőjén, de a cégek hiteleinek kifizetése minden uniós szabállyal szembement volna.
Miskolc például újra szépen eladósodott cégein keresztül: a kabinet 36,2 milliárd forintot vállalt át a megyeszékhelytől, amelynek cégholdingja 2017-et már 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Miskolcnak ráadásul most még 337 milliós fejlesztési hitelfelvételt is lehetővé tett a kabinet.
De nem Miskolc az egyetlen település, amely újra hiteleket nyög.
A Népszava összegyűjtött néhányat az eladósodni látszó városok közül.
Zalaegerszeget a megyei jogú városokhoz képest kevés, mindössze 2,7 milliárd forintos tartozástól kellett korábban megszabadítani. A konszolidáció óta két alkalommal vehettek fel hitelt kormányzati engedéllyel, így összesen félmilliárd forint új adósságot halmoztak fel.
Kaposvár 19,7 milliárdos adósságtól szabadult meg 2014 végére, bár azért maradt komolyabb törlesztenivalója a városnak, ugyanis jégcsarnokát és fürdőjét is magáncégek építették hitelre, s a somogyi megyeszékhely ezeket vásárolta meg, illetve lízingeli – a tartozásokkal egyetemben. A jégcsarnok éves törlesztő részlete 53 millió forinttal, a fürdő projektcégének megvásárlása évente 130 millióval terheli a város költségvetését.
Szombathelytől 15,1 milliárd forintnyi tartozást vállalt át az állam.
Egy decemberi kormánydöntés alapján a városnak 1,44 milliárdos lízingszerződés lehetőségét adta meg a kormány.
Novemberben Sopron a helyi holding működésre és fejlesztésre 760 millió, Pécs a Tettye Forrásház Zrt.-nek korábbi hitelszerződés módosítására 800 millió forintot igényelt és kapott. (Csak viszonyításképpen: ugyanekkor nyolc kisebb önkormányzat 16 projektre valamivel több mint 500 millió forint felvételére kapott engedélyt.) A Tettye Forrásház neve amúgy az önkormányzati adósságok egyik szinonimája, egyike ugyanis Pécs három olyan cégének, melyek a 2014-es adósságkonszolidáció óta több mint 9,2 milliárdos tőke- és lízingtartozást halmozott fel – a kormány persze ismét Pécs segítségére sietett, 9,5 milliárdos hitelt kapott a település – cserébe politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert.
Helyreigazítás
Pécs a Tettye Forrásház Zrt. korábbi hitelszerződésének módosítására nem kért és nem kapott 800 millió forintot, ellenben a korábban kötött hitelszerződés módosításához kért kormányengedélyt, amely nem növelte a Tettye Forrásház Zrt. fennálló hitel kitettségét. Részletek itt.
Decemberben két győri önkormányzati cég, a Pannon-Víz, illetve a Győr-Szolg kapott 600 milliós, valamint 1 milliárdos fejlesztési és működési hitel felvételére engedélyt, Zalaegerszeg Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-je kétszázmilliós működésihitel-engedélyben részesült, a Hajdúnánási Építő és Szolgáltató pedig 312 milliós fejlesztési hitelre kapott kormányengedélyt.
A Népszava emlékeztet rá: önkormányzati cégek nemcsak gazdasági célokat szolgálnak, hanem a városvezetés számára remek lehetőséget biztosítanak a politikai káderek pozícióba juttatásához. Főleg a felügyelő bizottsági tagságok népszerűek a helyi politikusok köreiben, de a holdingok komoly káderpihentetőnek, esetleg -temetőnek számítanak – egy-egy új osztályvezetői, főosztályvezetői, komolyabb pedigréjű párttárs esetében akár igazgatósági posztot mindig lehet kreálni.
