Vállalkozók sora dőlt be egy hajdúsági nő idősotthonokról szóló meséinek

Vállalkozók sora dőlt be egy hajdúsági nő idősotthonokról szóló meséinek

Előkészítő ülést tartottak annak a nőnek az ügyében 2023. január 26-án a Hajdúszoboszlói Járásbíróságon, aki milliókat csalt ki ismerőseitől a vádhatóság szerint. (Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A vádlott meghallgatásával folytatódott a Hajdúszoboszlói Járásbíróságon annak a csalássorozatnak a tárgyalása, amely során egy hajdúsági nő saját ismerőseit, barátait – közte a háziorvosát – és vállalkozókat húzott le mintegy 60 millió forinttal idősotthon építéséről szőtt történeteivel. A szövevényes, négy-öt évvel ezelőttre visszanyúló bűnügyről januárban írtunk, a nőt egyebek mellett jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással vádolják.

A vád részleteiben most nem merülnénk el. A H. Róza terhére rótt cselekmények lényegében egy kaptafát követtek: a sértettek bizalmába férkőzött – többen régi ismerősei voltak –, jól hangzó mesét mondott és tisztában volt vele, hogyan kuszálja úgy a szálakat, hogy a milliók megérkezzenek. A sztorik többnyire idősotthonok építéséről szóltak, aminek számosan bedőltek.

Érdemes felidézni: H. Róza az előkészítő ülésen úgy nyilatkozott, hogy részben beismeri a vádat, részben bűnösnek érzi magát. A keddi tárgyaláson viszont ebből valamelyest visszakozott. Úgy fogalmazott: egyik vádpontban sem ismeri el a bűncselekmény elkövetését. Azt állította: ellentétben a vádiratban írtakkal – amely szerint nem is állt szándékában visszafizetni a kölcsönöket, erre egyébként anyagi lehetősége sem volt – igenis vissza akarja adni a tartozásokat. Mármint azokat, amelyeket elismer. 

A szándéknak azért van jelentősége, mert a vád szerint üzletszerűen csalta ki a milliókat ismerőseitől, az üzletszerűség pedig jelentős súlyosító tényező. Ennek megfelelően védekezésében azt igyekezett körvonalazni, hogy a kölcsönkért összegek valójában az általa megálmodott idősotthon építésének megkezdéséhez szükségeltettek. Arról próbálta meggyőzni a bíróságot, hogy ez a cél mozgatta szándékait. Ám valami mindig közbejött a projekt során: újabb és újabb kiadásai adódtak, ezért ismételten pénzre volt szüksége, vagyis tulajdonképpen sodródott az eseményekkel. Elmondása szerint ezért próbálkozott Hortobágyon is az otthonlétesítéssel, miután látszott, abból Hajdúszoboszlón nem lesz semmi. Az idősotthon-projekt végül – állítása szerint – azért sült be, mert a remélt 230 millió forintos hitel nem kapta meg egy egri pénzintézettől. Közben a verziója szerint a pénzügyi közvetítő őt is lehúzta, különböző összegeket kért a hitelbírálatra.

Kérdés ugyanakkor, hogy ez a védekezési taktika mire lesz elég. Az ügyész ugyanis több alkalommal is hitetlenkedve hallgatta magyarázatait. A vád szerint ugyanis a nőnek nemhogy az idősotthon felépítésére nem volt tőkéje, valójában arra sem, hogy a háziorvosától – az otthon beindítása érdekében – kölcsön kapott 10 millió forintot visszafizesse.

Ugyanakkor az is a történtekhez tartozik: több cég, amelyben valamilyen módon H. Róza feltűnt, tönkrement. Kiderült például az is, hogy akadt vállalat, amelybe úgy szállt be tulajdonosként, hogy a könyvelését sem nézte át.

Az egri pénzintézetről szóló mesét más ismerősénél egészen másként adta elő: neki úgy tálalta a sztorit, hogy megkapta a hitelt, csak kellene hozzátenni egy kicsit az idősotthon beröffentéséhez. Összesen 10 millió forintjába fájt neki a hiszékenysége.

De nem ő volt az egyetlen, aki felült a történetnek. Akadt, akinek H. Róza ugyanis olyan nyilatkozatokat lobogtatott, amelyek szerint németországi magyarok „jelentkeztek” ellátásért az otthonba. Ez olyan hihetően hangzott, hogy az ügyészség szerint a nő a szóban forgó vállalkozó zsebéből durván 2,5 millió forintot húzott ki. Mindenesetre a nő vallomásában igyekezett árnyalni a vádhatóság állítását: szavai szerint tényleg akadtak nála jelentkezők, akik el akarták helyezni az elképzelt otthonban az idős hozzátartozójukat.

Ugyanakkor érdemben még nem esett szó arról a történetről, amelyet a Sberbankról és annak állítólagos „részvényeséről” mesélt egy másik építőipari vállalkozónak. Ez a vállalkozó azt vette be, hogy H. Róza ismeri a Sberbank egyik ukrajnai „részvényesét”, bizonyos „Deák Gábort”, így kapott egy 900 milliós hitelt, és ha gondolja, neki is intéz egy félmilliós kölcsönt. A vállalkozó rá is állt, H. Róza aztán kisebb-nagyobb összegeket kért tőle a hitelügyintézés költségeire. Persze a vállalkozó nem tudta, hogy a nőnek nincsenek ilyen kapcsolatai, Deák úr pedig soha nem volt a bank részvényese, és persze hitel sem lett. Az összesen 2,8 milliós veszteség nem térült meg. Várhatóan erre a vádpontra is kitérnek a következő tárgyaláson, ahogy annak a becsapott nőnek az esetére is, akinek 43 milliós kárt okozott (ezt a tartozást nem ismerte el a vádlott).

A keddi tárgyaláson egyébként az előzetes letartóztatását töltő H. Róza személyesen vett részt. Mint arról beszámoltunk, ha elfogadta volna az ügyészség ajánlatát, vagyis beismer és lemond a tárgyalásról, hét év letöltendő szabadságvesztést kapott volna. Miután azonban ezzel nem élt, tárgyalásra tért át a bíróság.