Hiába gondolja azt Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, hogy a Városligetre minél több embert kell ráereszteni, ez az irány nem tartható – mondta a Magyar Hangnak Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, aki pozitív példaként a Városmajori park megújítását hozta fel, ahol az állam, a főváros és a kerület együttműködésében épületeket szüntetnek meg, hogy visszaadhassák a területet a zöldnek.
– A IX. kerületi és a Fővárosi Önkormányzat, a 10 millió Fa Alapítvány és a Zwack Unicum együttműködésével a tabánihoz hasonló, 205 őshonos és ellenálló fa- és cserjefajt számláló Miyawaki-erdőt telepített a Boráros téren. Mi a különlegessége ennek az erdőtípusnak, és miért választották ezt a helyszínt?
– Mivel a Belső-Ferencvárosban nagyon kevés a zöldterület, így az önkormányzat és Cserna Hajnalka, a IX. kerület főkertésze azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a Boráros téri villamosmegállót és a Lónyai utcát összekötő járda, illetve a Közraktár utcáról a Petőfi hídra felhajtó úttest által határolt zöldterületen kialakíthassanak egy 65 négyzetméteres minierdőt. Ha foltokban, védőkerítéssel körbevonva történik a fatelepítés, mint a Miyawaki Akira japán botanikusról elnevezett Miyawaki-erdők esetében is, akkor az nagy valószínűséggel, kvázi állományként meg tud maradni és ökológiailag biodiverz élőhelyként is tud működni. Imitálva az erdőtelepítések metódusát a Miyawaki-erdőnél meglehetősen sűrűn kell cserjéket és fákat ültetni, mert azok így egymással versengve sokkal gyorsabban nőnek, mint ha egyesével ültették volna el őket. Idővel ki lehet szelektálni a legjobban fejlődő egyedeket, pár év alatt pedig ezek önfenntartóvá tudnak válni. Ezek a növénytársulások képesek megkötni a port, párásabbá tenni a környéket, árnyékolni, oxigént termelni. A Boráros térre került többek között virágos kőris, gyertyán, mezei juhar, fagyal, kecskerágó, vadkörte és vadalma is.
– A Pünkösdfürdő Park átadásán elhangzott, hogy a Radó Dezső Terv részeként 2030-ig két margitszigetnyi területtel növelnék a főváros zöldterületének méretét. Milyen helyszíneket érintenének, és pontosan mit takarnak ezek a fejlesztések?
– A két margitszigetnyi terület több mint kétszáz hektárt jelent, a Pünkösdfürdő Park ebből csupán nyolc hektár. Nagyon komoly vállalás, amiről Karácsony Gergely főpolgármester beszélt az említett átadón. Nyilván mindez a kerületekkel és az állammal összefogásban tud csak működni. A Városháza Parkban 8 ezer négyzetméter új zöldfelületet szeretnénk létrehozni 2024/2025-re. Pénteken lett nyilvános, hogy a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Építészkamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége, az V. kerületi önkormányzat, a Miniszterelnökség és a fővárosi önkormányzat delegáltjainak döntése alapján a Lépték-Terv Tájépítész Iroda tervei szerint újulhat meg ez a terület, így az eddigi parkolóból nyitott park lesz.
A Radó Dezső Terv részeként szabadidős funkciók, pihenőerdő és park kialakításával újítanánk meg Kőbánya Önkormányzatával együttműködve harminchat hektáron a Fehérdűlő és azon belül különösen a Terebesi erdő területét. Jelenleg is zajlik a nemzetközi tervpályázat a berlini Lenné Alapítvánnyal közösen, aminek szeptemberben lesz eredménye. Állami beruházásként, a fővárossal és a Csepeli Önkormányzattal együttműködve zajlik a harminchat hektáros észak-csepeli park tervezése. A tervek szerint itt több mint ezer fát telepítenének, de közösségi kertek kialakítása is szerepel a programban. Az s73 Tájépítész Stúdió tervei szerint megszülető park átadására a tervek szerint 2025-ig kell várni. Zajlik a Rákosrendező átalakítása, itt a hetvenhektáros terület egy részét alakítanák közparkká, ehhez hasonlóan szintén állami beruházás részeként zöldítenék a Nyugati pályaudvar mögötti terület egy részét. Az óbudai Mocsárosdűlő nagyobb részével természetvédelmi területként számolunk, a fennmaradó itt is közparkként funkcionálhatna. Ez az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikáját támogató Life-programra benyújtott pályázatunk eredményességétől függ. Ezen túlmenően számos olyan, akár fővárosi, akár kerületi kisebb zöldfelület van, így ezekkel együtt 2030-ra reálisan elérhető, hogy az egy főre eső hat négyzetméter park arányt hét négyzetméterre növeljük.
– Őrsi Gergely, a II. kerület polgármester a közelmúltban bejelentette, hogy a Margit-negyed program részeként belevágnak a Margit körút zöldítésébe: növelnék a már meglévő zöldsávok méretét úgy, hogy azok illeszkedjenek az útszakasz építészeti adottságaihoz, de a beruházás keretében több mint egy tucat fát is elültetnének.
– A Margit körút fővárosi terület, így a II. kerület kérésére megrendeltünk a Főkerttől egy tervet, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az egyik szakasznak már megvannak a kiviteli tervei: ezen a részen biztos nem lehet fákat elhelyezni a közművek miatt, viszont egy szélesebb cserje, illetve évelő sáv meg tud valósulni. Van ugyanakkor olyan része a körútnak, ahol a közműhelyzet megengedi a fásítást, de itt is korrekciókra, közműkiváltásokra lesz szükség, ami jellemzően az elektromos és távközlési kábelek odébb helyezését, összerendezését jelenti. Ez még mindig nagy, de talán már vállalható költségnek tűnik.
– Tavaly indították el a méhlegelő programot a fővárosban, a kezdeményezés kapott hideget és meleget: nemcsak a helyi lakosság egy része értetlenkedett, de politikai szintre is emelkedett a téma. Ennyi idő távlatából milyenek a tapasztalatok? A Vadvirágos Budapest program idén is folytatódik?
– Ez folyamat lassabb, de ökotudatosabb módja annak, hogy ezek a monokulturális területek biodiverzzé váljanak. A programot egyébként kíséri egy komoly ökológiai monitoring: a tavalyi eredmények azt mutatják, hogy a legígéretesebb területeken két-háromszorosára nőtt a fajszám egy év alatt, ez növényeket, állatokat és beporzókat is érint, ráadásul három helyszínen védett és fokozottan védett növények is felbukkantak. Idén minimálisan módosítottunk a kijelölt területeken, elengedjük a vártnál rosszabbul teljesítő helyszíneket és bevonunk pár ígéretesebb területet a programba, amely a hatmillió négyzetméter fővárosi kaszált gyepnek továbbra is csak 4,5 százalékát érinti majd. Az a célunk, hogy ezeken a területeken olyan ökológiai gyepgazdálkodás legyen, ami klimatikus szempontból jó a városnak.
Sokan nincsenek tisztában vele, hogy egy nagyon gondozott gyep a lehető legkevésbé fenntarható zöldfelületek közé tartozik: borzasztóan nagy a munkaerőigénye, benzines, dízel fűnyírók kellenek a karbantartásához, nem beszélve arról, hogy óriási mennyiségű vizet kell kijuttatni a területre, hogy ezek a nagyon sűrűn kaszált gyepek életben maradjanak. Mindeközben ha kicsit magasabbra hagyjuk ezeket a gyepeket akkor sokkal több vizet tudnak megkötni, párologtatni, takarják a talajt, ezzel az ottani élet megelevenedik. Nem véletlen, hogy a nyugat-európai városokban a méhlegelőprogramok tíz-tizenöt éve futnak. Egyébként nagyon sokan érdeklődnek a program iránt: egyrészt más városok üzemeltetői, másrészt kerttulajdonosok, akik szeretnének ökotudatosabb szemléletű kertműveléssel foglalkozni. Nemrég a Virágjárók, Méhlegelők Facebook-csoport létrehozója keresett meg azzal, hogy adjak nekik tanácsokat méhlegelő ügyben. Az oldal néhány nap alatt 900 követőt ért el, ez is mutatja, hogy a lakosság nyitott minderre.
– Orbán Viktor miniszterelnök a választási győzelem után arról beszélt, hogy az eredmények felhatalmazást jelentenek arra, hogy az eredeti tervek szerint fejezzék be a Liget-projektet. Mi a főváros álláspontja ezzel kapcsolatban? A maradék három épületet elbírja még park természeti környezete?
– A Városliget már a jelenlegi épületeket és infrastruktúrát sem bírja el. A nagy játszótér, a kutyafuttató és a sportpályák területén is olyan intenzív a használat, hogy az eszközök és a kertelemek rehabilitációjára lenne szükség. Minden közparknak van egy terhelhetőségi maximuma, mindeközben Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa és a Városliget Zrt. azt képzeli, hogy erre a területre minél több embert kell ráereszteni, ez az irány azonban nem tartható. Már Tarlós István korábbi főpolgármester vezette önkormányzat adminisztrációja is arról beszélt, a Városliget olyan mértékben terhelt közparkunk, ahol a funkciókat csökkenteni kell és nem növelni. Jelenleg épp az ellenkezője történik. Párhuzamba tudnám ezzel állítani a Városmajor megújítására vonatkozó és nemrég lezajlott tervpályázatot, ahol az állami, kerületi, fővárosi szereplők egyetértettek abban, hogy a sportfunkciókat, bizonyos épületeket meg kell szüntetni ebben a parkban, amit vissza kell adni a zöldnek.
