Megközelíti a 80 ezret a legfrissebb ismert – idén július végi adatok alapján –, a Magyarország által kiadott munkavállalás célú tartózkodási engedélyek száma – ezt közölte a Magyar Hang érdeklődésére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság. Azt is elárulták, hogy az érintettek főként ukrán, szerb, vietnámi, kínai és indiai állampolgárok, de összesen több mint 100 országból vannak nálunk ilyen céllal.
Ez az adat tehát a nyári időszakra vonatkozik, amikor a koronavírus-járvány első hulláma már lecsengőben volt, a tavasszal kihirdetett veszélyhelyzet véget ért és vírus miatt hozott korábbi szabályok is jelentősen enyhültek. A dátum azért fontos, mivel a koronavírus nemcsak a magyar emberek életét befolyásolta sok esetben jelentősen, hanem a nálunk dolgozó külföldi vendégmunkásokét is.
Külföldiek, elsősorban ukrán és szerb munkások esetén sokak számára elsőként az építőipar ugrik be, nem is véletlenül. Habár a vírus ebben a szektorban is okozott gondokat, összességében azt lehet mondani, hogy a kisebb kilengések után a helyzet mára lényegében ugyanúgy áll, mint a vírus előtt. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke lapunknak azt mondta, hogy a tavaszi leállás idején tapasztalataik szerint a nagyjából 15 ezer, főként ukrán és szerb munkavállaló egy része úgy döntött, hogy hazamegy. Pedig az építkezések jelentős része nem állt le, a karanténidőszak alatt is rengeteg helyen zajlott a munka.
A nyári lazítások és a veszélyhelyzet vége után viszont úgy tűnik, ezek az emberek visszaszivárogtak. Mára pedig – hiába dönt rekordokat a fertőzöttek száma – a munka megy tovább, Koji László szavai szerint a cégek sokkal higgadtabban kezelik a helyzetet. Így tehát olyan „csere” sem történt, hogy a külföldiek helyét az itthon munka nélkül maradtak vették volna át. Ukrán és szerb munkavállalók főként betanított és szakmunkára érkeznek a magyar építkezésekre és a lakhatásukat is jellemzően maguk oldják meg. Általában családi házakat bérelnek ki, ahol többen is megszállnak, kevésbé jellemző, hogy például munkásszállón élnének. Vannak persze olyan brigádok is, akiknek az a cég biztosít szállást, amelyik munkát szerzett nekik, ebben az esetben a cég feladata, hogy a vírus elleni védekezésről gondoskodjon.
Az építőipar mellett a feldolgozóüzemek és különféle gyártósorok még azok, ahol jelentős számban lehet vendégmunkásokkal találkozni. Az építkezésekkel szemben azonban ezek az üzemek – legalábbis jelentős részük – már leállásra kényszerültek tavasszal. Így pedig elsőként azok maradtak munka nélkül, akik külföldiek, illetve különféle munkaerő-kölcsönzőkön keresztül dolgoztak az adott vállalatoknál.
Székesfehérvárról korábban már írtuk, hogy sorra alakították át az ingatlanokat, hogy a helyben és a környéken működő üzemekben dolgozó, elsősorban ukrán vendégmunkásoknak legyen szállásuk. Helyi forrásunk most arról számolt be, hogy a tavaszi karanténidőszak alatt ezek az emberek lényegében eltűntek a városból, hazamehettek. Habár azóta már az élet újraindult, és Orbán Viktor miniszterelnök is azt hangsúlyozza, hogy újra nem állhat le az ország, a termelés azért még közel sincs mindenhol azon a szinten, mint korábban. A dunántúli városban például – forrásunk szerint – még nincs szükség ugyanarra a kapacitásra, mint amivel a vírus megjelenése előtt a gyárak működtek. Vagyis az ukránok ide még nem érkeztek vissza, de megüresedett pozíciók sincsenek, amit a helyben állás nélkül maradt magyar állampolgárokkal töltenének fel.
Természetesen vannak olyan munkahelyek is, ahová visszatértek a vendégmunkások. A Győr-Moson-Sopron megyei Ravazdon például júliusban egy ukrán férfiról kiderült, hogy koronavírusos, a vele közösen elszállásolt 12 másik vendégmunkás is karanténba került. Gyöngyösön pedig azt közölték a hatóságok, hogy 89 ukrán érkezett a városba, mindannyian egyből karanténba kerültek.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról is tájékoztatott a tendenciák kapcsán, hogy a kérelmek száma az év első hónapjaihoz képest márciusban, áprilisban és májusban csökkent, majd júniusban és júliusban nőtt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/38. számában jelent meg szeptember 18-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/38. számban? Itt megnézheti.
