Nemrég írtunk a Náncsi Néni Vendéglője körül kialakult kis „gasztroháromszög” egyik tagjáról, az Üvegház piacról. Már akkor ígértük, hogy hamarosan az annak tőszomszédságában működő kis deli-üzletbe, Az Anyám Kenyerit-be is benézünk. Ezt most megtettük – kávéjuk ízét azóta is érezzük a szánkban.
Padlizsánkrém? – kérdi Győrffy-Villám Cecília, Az Anyám Kenyerit tulajdonosa egy betérő vásárlótól egy szép péntek délelőttön Budapesten, az Ördögárok utca 69. alatt található üzletben. A hölgy bólint, aztán visz a pékáruból is, és ha már itt van, kávét is vesz. Tipikusnak mondható vevő-eladó találkozás Az Anyám Kenyerit nevű, pékárut, sajtokat, húsokat, kencéket, süteményeket, borokat-söröket és szárazárukat kínáló boltban, amely december 5-én lesz egyéves. Mint Győrffy-Villám Cecíliától megtudjuk, alig egy év alatt jelentős törzsvásárlói rétegük alakult ki, sokukról már tudják, mit keresnek, vagy hogy hogyan isszák a kávéjukat. Ez a személyes-meghitt kapcsolat az alapkoncepció része volt.
– Tősgyökeres II. kerületi vagyok, korábban rövid ideig a XII. kerületben is laktunk, utána költöztünk vissza a II. kerület családi övezetes, nyugodt részére – meséli a bolt tulajdonosa. – Ekkor szembesültem vele, milyen nehéz beszerezni az olyan, az átlagosnál különlegesebbnek számító termékeket, amelyekért a város belsőbb részén élve elég volt átsétálni a Lánchídon, vagy arrébb menni egy-két utcával. Két gyerekkel már amúgy sem olyan egyértelmű, hogy az ember csak úgy elugrik valamiért.
Cecília férjével, Jánossal olyan üzletet akart nyitni, amelyben maguk is szívesen vásárolnának. Mielőtt belevágtak, nagyon hosszú ideig keresték a megfelelő termékeket, beszállítókat – mindenből a lehető legjobbat akarták adni. A kínálat egyébként folyamatosan változik, alakul a vásárlók visszajelzései alapján.
– Kommunikáció szakot végeztem, majd a Corvinus Egyetemen folytattam a tanulmányaimat. Itt, a boltban mindkét végzettségem jól jön – meséli Cecília. – A „kereslet-kínálat” a tankönyvekben meglehetősen papírízű fogalom, itt viszont élesben tapasztalom, mit jelent. Figyelünk a vevőink igényeire, ha tudjuk, igyekszünk megvalósítani az ötleteiket. Ami pedig a kommunikációt illeti, nagyon fontos, hogy mindig legyen néhány percünk a beszélgetésre, az odafigyelésre. Ezt az ide járó vendégek meg is hálálják, sőt úgy látom, már igénylik is. Nemrég bejött egy hölgy, mondta, mindig a férje jön kenyérért, nem is tudja, milyet kellene vinnie. Megkértem, írja le a férjét – rögtön tudtam, kiről van szó, és már adtam is a kedvenc kenyerét. Ez a nexus a vásárlókkal, azt hiszem, hozzáadott érték egy ilyen vállalkozásnál. Cecília egyébként nem egyedül viszi a boltot, van, hogy alkalmazott is segíti munkáját, ám, mint mondja, nagyon nehéz jó munkaerőt találni. Már csak ezért is tölt maga is sok időt a pult mögött – de nem bánja, így tudja a legjobban ápolni a kapcsolatot vásárlóival.
Ami a kínálatot illeti, az annak egyik fő szegmensét adó pékáru „Szabi, a pék”-től érkezik. Cecília ennek különösen örül: már nyitáskor ezeket a kenyereket és édes-sós péksüteményeket szerette volna a pultban látni, ám ez logisztikai problémák miatt csak most ősz elejére valósult meg. A hazai kenyérkultúra megkerülhetetlen alakját, Szabit, a péket nem kell bemutatni – elsőrangú árui itt sem okoznak csalódást. Az üzlet fontos „pillére” a „vadász úr” – egy magyar kistermelő, akinek ridegen tartott jószágból készülő adalékmentes kolbászai, szalámijai hamar nagy népszerűségre tettek szert. És persze a disznósajtja, aminek mostanra valóságos rajongótábora alakult ki.
– Nemrég járt itt egy úr, azt mondta, a nagymamája disznósajtját keresi negyven éve. Mondtuk, kóstolja meg a miénket. Eleinte bizalmatlan volt, de végül vitt egy kisebb darabot. Másnap visszatért, és boldogan közölte, hogy ez talán még a nagymamáénál is jobb – meséli Cecília, aki szerint, bár a pultban megtalálható az olasz és spanyol mortadella, serrano vagy pármai sonka, a vevők húznak a magyar termékek felé. – Szeretik a külföldi termékeket is, de úgy vannak vele, hogy egy parasztkolbász, az legyen magyar.
Az árukészlet többi része is nemzetközi. Árulnak olasz tésztákat, a Tekeresvölgyi manufaktúra és a Csengő manufaktúra tejtermékeit, sajtjait, berchtesgadeni tejeket, magyar kisüzemi söröket, minőségi gineket és tonikokat, vagy éppen a Falukrém nevű cég varázslatos kencéit (a cikk elején említett padlizsánkrém is tőlük jön). És ne feledjük a viszonylag szűk, ám annál izgalmasabb süteménykínálatot, közte az ugyancsak népszerű franciakrémest, s persze a kávét sem. Az olasz Goppion nedűi helyben is fogyaszthatók, de elvitelre is kínálnak belőlük.
A hét minden napján nyitva tartó üzlet kínálata folyamatosan bővül, nemsokára pedig terveik szerint meleg reggelit is fogyaszthatnak náluk a vendégek.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/47. számában, annak is a Budai Hang mellékletében jelent meg november 11-én.
