Eltelt egy hónap, ismét jelentkezik a Magyar Hang havonta jelentkező melléklete, a Budai Hang! Plusz nyolc oldalon!
– A szövegnek és a játéknak akarva-akaratlanul is lett most, napjainkban egy riasztó plusz jelentése: az ukrajnai háborúval a sötét háttérben. A békés nézőtéren ülve is felizzott bennünk a rettegés, hogy mennyire kiszolgáltatottá, védhetetlenné válhat az ember egyik pillanatról a másikra. Sőt, mi magunk is, bármilyen belső vagy külső parancsra kiszolgálói lehetünk az erőszaknak – fogalmazott a Budai Hangnak adott interjújában Radnóti Zsuzsa dramaturg, Örkény István özvegye, aki a Tóték előadása kapcsán vont párhuzamot a második világháború és az ukrajnai háború között. De mesélt még cenzúráról, a nemzet furcsaságáról és Örkény „felébredéséről” is.
Budapest jelentős római kori emlékeket őriz, Rómán kívül ez az egyetlen nagyváros, ahol két amfiteátrum is áll, a maradványok állapota azonban ritkán tükrözi felbecsülhetetlen értéküket. Lehulló betondarabok, falfirkák, szemét és köztéri bordély – cikkünkben annak jártunk utána, hogy miért kerültek gyakran méltatlan helyzetbe olyan a romok, amelyek más városokban vonzó turisztikai célpontot jelentenének. Bár a főváros, a kerület és a múzeumi szakemberek is igyekeznek rendezni a maradványok helyzetét, az átláthatatlan tulajdonosi és fenntartói rendszer szinte lehetetlenné teszi, hogy méltó módon őrizzük meg a több ezer éves romokat.
Tudják hány szobor található a fővárosban? És ezek közül mennyi ábrázol nőket? Az arány nem túl szívderítő: közel 1200-ból alig 150. Ugyanez az utcanevekre is érvényes, az egyenlőség elve a közterületeken még nem érezteti hatását. Ezen változtatott a II. kerület, amikor a lakosok javaslatai alapján négy „példamutató munkásságú” nőről neveztek el utcát. A Szabó Magda sétányt, a Komlós Juci közt és a Solt Ottilia teret már felavatták, de hamarosan a Psota Irén utcán is végig lehet majd sétálni. A kerületben élő női példaképeknek állított emléktáblák alá pedig – nőnap alkalmából – figyelemfelhívó jelzést helyeztek el.
Hová menjünk fűszernövényért? Hát az Óbudai Platán Könyvtárba, ahol magokat éppúgy kölcsönöznek, mint olvasnivalót, a programjaik pedig a városrész kulturális központjává teszik az intézményt. Cikkünkből kiderül, hogyan. A sikertörténetre következzen egy elrettentő példa: a leépített örökségvédelem egyenes következményeként „semmisül meg” Feszl Frigyes villája a Rózsadombon. A csavar a történetben, hogy a korábban építészetileg értéktelennek tartott ház visszanyerte védettségét, így le nem bontják, ám hajdani kertjébe háromemeletes ház épül, a felső szinten penthouse lakásokkal. Az aránytalan beruházás eredményeként a villa bár megmarad, a tájba nem illeszkedő modern épület azonban megsemmisíti a régi ház természetes közegét.
A kormány és a főváros még 2019-ben egyezett meg arról, hogy a központi költségvetésből évi 10 milliárd forint, tehát összesen 50 milliárd érkezik majd a budapesti kerületek egészségügyi fejlesztéseire az Egészséges Budapest Program (EBP) keretén belül. A főváros az állami finanszírozásáért cserébe vállalta, hogy támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság budapesti megrendezését. 2020-ban már februárban megkapták a kerületek a pénzt, tavaly már csak novemberben folyósított kormány, idén pedig egyelőre még nem érkezett meg a támogatás, ami nehéz helyzetbe hozhatja a budai önkormányzatokat.
A lakástörvény módosítása rendezheti ugyan az „örökbérletek” helyzetét, de hatalmas terhet ró az I. kerületi önkormányzatra, amelyet akár több tízmilliárdos veszteség is érhet. Cikkünkből kiderül, hogy milyen feltételek mellett lehet megvásárolni az eddigi bérleményeket, hogy a kormány miért csak most döntött a kérdésben, és hogy a NER Várba költözött haszonélvezői, köztük Bayer Zsolt vajon megvehetik-e az ingatlanjukat?
Összefogott három önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer, Terézváros és Szentendre, valamint a Transparency International: közösségi költségvetéssel vonják be a lakosságot a döntési folyamatokba. Demokrácia a gyakorlatban, avagy miként szólhatnak bele a választópolgárok a lakóhelyük életébe?
Másfél évtizede áll üresen az egykori OPNI épülete, de talán már nem sokáig: 2026-ban nemzetközi elit iskola nyílhat a Lipótmezőn. 2020 decemberében jelentették be, hogy a műemléki védettségű egykori elmegyógyintézetbe a kormány diákokat költöztetne. Az intézmény indulását akkor 2023-ra tették, a Budai Hangnak most a projekt gazdája, a Külgazdasági és Külügyminisztérium elárulta, ha váratlan esemény nem következik be, akkor 2026-ban fogadhat először tanulókat az iskola.
Az ENSZ jelentése szerint elérte a hárommilliót az Ukrajnából elmenekült emberek száma, közülük eddig közel 450 ezren érkeztek Magyarországra a háború sújtotta országból. Megkérdeztük a budai kerületeket, hogyan tudnak segíteni a rászorulók befogadásában, ellátásában és szükség esetén a gyermekek óvodai vagy iskolai elhelyezésében.
Mindez a legújabb Budai Hangban, a március 18-án megjelent Magyar Hang 8 oldalas mellékletében!
