A klímaváltozás elleni küzdelem talán legfontosabb „eszközei” a fák: hogyan óvják és gyarapítják az állományt Budán? Legendás fák nyomában jártunk: a török kiűzése után ültetett fekete epertől a kastélykertben magasodó hegyi juharon át „Fedák Sári magányos cédrusáig”.
Nehezen lehet túlbecsülni a fák jelentőségét. Azzal, hogy megkötik a szén-dioxidot, és oxigént termelnek, lélegzethez juttatják a bolygót; emellett szabályozzák a vízháztartást, befolyásolják a klímát, és több millió állatfaj otthonául szolgálnak. Sokak szemében a szerepük mégis csak most értékelődött fel igazán, amikor az éghajlatváltozás hatásait már a bőrünkön érezzük. A fák az egyre gyakoribb extrém hőség ellen is védelmet nyújtanak, árnyat adó lombjaik a városi élet nélkülözhetetlen részei, megóvásuk így mindannyiunk érdeke. Ehhez azonban – ahogy a környezetvédelem egyéb területein is – szemléletváltásra lenne szükség.
– Az általános vélekedés és a törvényi szabályozás szerint az épületek és a közművek előnyt élveznek a fákkal szemben – mondta a Budai Hangnak V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere. – A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fasorok gyökereit gond nélkül végig lehet vágni egy vezetékfektetés során. Ezt a szemléletet a főváros vezetésével egyetértésben igyekszünk meghaladni itt, az I. kerületben. Számos példányt mentettünk már meg így. V. Naszályi Márta hangsúlyozta, a fák megóvását az önkormányzat közösen tanulja a lakossággal. – Elengedhetetlen a kommunikáció ezen a téren, hiszen ha együttműködünk az emberekkel, és elnyerjük a bizalmukat, az a környezetvédelem ügyét is előre lendítheti. – A fa olyan ökológiai érték, amely hasznából az egész társadalom részesül, védelmük ezért mindannyiunk feladata – fogalmazott a budavári polgármester. Kifejtette, az I. kerületben társasházzöldítési pályázattal támogatják a helyi lakóközösségeket, hogy a saját környezetük növényzetét gyarapítsák. Tervbe vettek továbbá egy zöldfalés zöldtetőprogramot is, amely a látványon túl az épületek energiahatékonysági mutatóit is javíthatja.
A II. kerületben az együttműködést gyakorlati szintre emelték, amikor idén tavasszal közösségi kertet hoztak létre a Mechwart-ligetben. A kezdeményezés gyorsan sikert aratott, árulta el a Budai Hangnak Kovács Márton környezetvédelmi ügyekért felelős alpolgármester. A magaságyásokban mindenki kedvére kertészkedhet, akinek kert vagy megfelelő erkély hiányában erre otthon nincs lehetősége. Az önkormányzat közösségi komposztálók kihelyezését is tervezi, ugyancsak a Mechwart-ligetben. Kovács Márton elmondta, 2019 decemberében klímavészhelyzetet hirdettek, és jelenleg is dolgoznak egy terven, amely a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást segítheti elő. Az alpolgármester hangsúlyozta, a fák megóvása érdekében szigorítottak a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendeleten, ezzel is megőrizve a kerület zöld arculatát.
Óbuda-Békásmegyer önkormányzata is a párbeszédben és az együttműködésben hisz. – A kerti zöldhulladék elszállításának módjától az egyes növények biológiai sajátosságáig igyekszünk minden kérdést megvitatni a helyiekkel – mondta Kerényi-Nagy Viktor, a III. kerület főkertésze. – Az ültetések és kivágások esetében is több fórumon tájékoztatjuk a lakosságot, és meghallgatjuk a véleményüket. A főkertész elárulta, a kerületben, az erdős részekkel együtt, mintegy 370 ezer fa található, ami komoly kihívások elé állítja a szakembereket. – A zöldfelület megfelelő kezelésének több évtizedes hiányát néhány év alatt sajnos nem lehet behozni – fogalmazott Kerényi-Nagy Viktor, aki elmondta, 2020 novembere óta 901 fát ültettek a III. kerületben. A hangsúlyt a nagy lombfelületű, őshonos fajokra helyezik, amilyen például az ezüst hárs. A telepítéssel az ökológiai rendszerek helyreállítása mellett a városi hőszigeteket is megtörnék.
S bár a fák valódi értékét közösségük komplex ökológiai rendszere adja, jelentőségükről már egy-egy pompás példány látványa is meggyőz bennünket. Budán számtalan különleges fával találkozhatunk, a több százezres állomány legérdekesebbjei közül válogattunk. A Tabánban, a Kőműves lépcső közelében áll egy girbegurba fa. Igazi matuzsálem, több mint háromszáz éves, tanúja volt szabadságharcoknak és világégéseknek, mementója annak a városrésznek, amely egykor körülötte állt. A kerület lakói mindig is féltve vigyázták sorsát, 1914-ben például így írtak róla a Budai Naplóban: „A bontó csákány zajától hangos a Tabán. (…) Sok emlék esik áldozatul ennek a városrendezésnek, többek között a Tabán legöregebb fája is, amelyet 1686-ban ültettek el – a hagyomány szerint – a török kiűzésének emlékére. (…) Mindene elkorhadt már, még a keményfa része is kiforgácsolódott, csak a krokodilbőrhöz hasonló kérge őrzi az összeroskadástól.”
A tabáni eperfa, amely az I. kerület védelme alatt áll, hajlott kora mellett származása miatt is különleges: nem a falusi portákról ismert, Kínából érkezett fehér eperfa (Morus alba), hanem perzsa társa, fekete eperfa vagy török szeder (Morus nigra), amelyet a fügével és a törökmogyoróval együtt a törökök honosítottak meg Magyarországon. Noha ágai egyre közelebb kerülnek a földhöz, még mindig hozza gyümölcseit. Pár évvel ezelőttig a meghajlott matuzsálem sokakat mászásra csábított, mára a fát aládúcolták és körülkerítették.
Óbudán, a Szentlélek téren is áll egy eperfa (Morus alba), nem is akármilyen: az idén első alkalommal megrendezett Óbuda fája választáson a kerület lakóinak szavazatai alapján dobogós helyen végzett. A nyertes az Óbudai Harrer Pál Általános Iskolánál található, tekintélyt parancsoló ezüst hárs lett, amely roppant méretével és tankönyvbe illő formájával megérdemelten vitte el az első díjat. Igaz, a kerület egyik legizgalmasabb példánya, a Zichy-kastély kertjében megbúvó hegyi juhar talán csak azért maradt le, mert vetélytársaival ellentétben alig van szem előtt. Nevéből következően a városi környezet nem igazán kedvez neki – a hűvös, párás termőhelyet kedveli –, az egykori főúri kert mikroklímájának köszönhetően a juhar mégis hatalmasra nőtt.
Ha a II. kerület ikonikus fája után kutatunk, az Apáthy-sziklától nem messze, a Kondor út eldugott szegletében találhatunk rá. Mátyás király egykori vadaskertje közelében magasodik a fővárosi oltalom alatt álló, hatalmas libanoni cédrus. A Libanonban, illetve Kis-Ázsiában őshonos fa számára a hazai klímaviszonyok fagyérzékenysége miatt nem igazán alkalmasak, a Budapesten álló példány mégis megélt immár 140 évet, ezzel az egyik legidősebb példány az egész Kárpát-medencében, nála korosabbat csak a soproni Lövérekben, illetve az Alcsúti Arborétum mellett, a Váli-völgyben találni. A több mint 12 méter magas, három méter törzskerületű magányos cédrus állítólag egykor Fedák Sári villájának parkjához tartozott. Ez még akkor is izgalmas kulturális kapcsolat, ha a színésznő nyaralója valószínűleg máshol állt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg, július 16-án.
