Mivel elegünk van a budapesti körúti török (valójában kurd) silány kebabok nyújtotta élvezetekből, ezért keresünk valami autentikus görögöt. Tudnivaló, hogy a „gírosz–kebab” görög–török háború legalább olyan intenzitással zajlik, mint idehaza a bajai kontra szegedi halászlé küzdelem. Török ismerőseim kitértek Mohamed hitéből, amikor konstatálták, hogy Magyarországon a török büfék is öntenek joghurtot a kebabjukra.
Szóval görögök. A nem túl sok autentikus magyarországi görög hely közül még kevesebb az elfogadható és konstans minőséget nyújtó (ezekből kiemelkedik a Belgrád rakparti Dionysos és az azóta olasz hellyé transzformálódott Zorbas a Podmaniczky utcában). Tippadóink a budaörsi Pyrgos éttermet ajánlják figyelmünkbe, így meg is célozzuk a Budaörsi lakótelep tízemeletesei között megbújó kis tavernát. Az egység hétköznap 11–16 óra között önkiszolgáló étteremként működik, sőt déli menüt is kínálnak olyan „ősi hellén étkekkel”, mint például a milánói spagetti. Viszont hétköznap 16 óra után és hétvégenként egész nap à la carte rendszerben kínálják az ennivalókat.
Elsőnek „arni soupát” rendelünk, ami báránylevest takar. Az első csalódás már a levessel együtt érkezik, hiszen tulajdonképpen a magyar gulyáslevesre megtévesztésig hasonlító, híg levest szolgálnak fel az átlagosnál kissé mogorvább vendéglátóink. Ha már gulyásleves, csípős szószt kérünk mellé, melyet a felszolgáló kiskanál nélkül hoz ki (meg sem lepődünk, amikor „autentikus görög” Erős Pistát kapunk), így a leveseskanállal kell belenyúlnunk a paprikaszószba. Az általunk ismert, lényegesen sűrűbb és krémesebb görög báránylevest nem tudjuk felismerni a kapott báránygulyásban, így gyorsan továbblapozunk a „horiatki” felé, amely idehaza klasszikus görög salátaként ismeretes. Ebben – hála Zeusznak – nem kell csalódnunk. A saláta friss és minőségi összetevőkből áll, jó étvággyal kanalazzuk be.
Főételként megkockáztatunk egy „arni kebabot”, azaz báránygíroszt, vesztünkre. A hús ugyan friss, ám az Erdélytől Délnyugat-Ázsiáig sok néven ismert (miccs, kebab, gírosz stb.), ámde hasonlóan készített grillezett, darált húsnak egy alapszabálya van: ha neked, a fogyasztónak kell fűszerezned, akkor az biztosan nem jó. A Pyrgos báránygírosza minőségi alapanyagból készül ugyan, de nem kellően fűszerezett, így elvész a dolog lényege, amiért érdemes ilyesminek az evéséhez fogni egyáltalán. Nagyétkűek azzal vigasztalódhatnak, hogy igazán kiadós, bőséges adagot kaphatnak, ha betérnek hozzájuk. A hús ugyan nem, de a számla kissé borsosra sikerül, különösen a fentiek fényében.
Pyrgos Taverna (2040 Budaörs, Szabadság út 149.)
Ár/érték: ★★★☆☆
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/26. számában jelent meg június 25-én.
