Miután huszadik európai államként Horvátország január elsején csatlakozott az euróövezethez, és lejárt a kéthetes átmeneti időszak, már csak euróban lehet fizetni az országban. Emiatt 1,1 milliárd darab forgalomban lévő fémpénzt és 500 millió bankjegyet kell a lakosságnak beváltania.
A Horvát Nemzeti Bank közlése szerint a kunaérmék 5600 tonnás tömege 124 zágrábi villamosénak feleltethető meg, míg a bankjegyek, ha egymásra tennék őket, ötven kilométer magas oszlopot képeznének, ami hatszor nagyobb, mint a Mount Everest. A fémpénzekből az első hetekben 2600 tonna érkezett be, ezeket a horvát hadsereg egy erre a célra kialakított raktárában tárolják a következő 54 hónapban, a beolvasztást követően pedig az építőiparban fogják felhasználni másodlagos nyersanyagként. A bankjegyeket az összezúzás után papír- és kartonhulladékkal keverik, bálázzák, majd papíralapanyagként hasznosítják újra.
Itthon tizenöt évvel ezelőtt, 2008. március 1-jén vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket, mivel előállításuk költsége meghaladta névértéküket. Az egyforintos érme rézből, nikkelből és cinkből készült, átmérője 16,3 milliméter, tömege mindössze két gramm volt. A rézből és nikkelből olvasztott kétforintos átmérője 19,2 milliméter, tömege 3,1 gramm volt. Mindkét érme Kósa István és Bartos István tervei alapján készült, míg az 1 forintos érme hátoldalát a magyar címer, a 2 forintosét a kikerics díszítette.
Az 1 és 2 forintos érmék bevonásáról az úgynevezett svéd kerekítés alkalmazása nyomán született döntés. A svéd kerekítés felfelé és lefelé szimmetrikus irányú, a vásárlás végösszegének a legközelebbi forgalomban lévő pénzegységre kerekítését jelenti. Bár sokan tartottak tőle, itthon az érmék bevonásnak nem volt inflációs hatása. A visszajuttatott érmék aránya meghaladta a nemzetközi tapasztalatok szerinti várakozásokat, a forgalomban lévő 1 forintosok 24 százaléka, a 2 forintosoknak pedig 36 százaléka érkezett vissza akkor a Magyar Nemzeti Bankba.
A forgalomból bevont érmék alapanyagát nemzetközi pályázat útján értékesítették két részletben, a bevonás utáni évben, 2009-ben, illetve a visszaváltásra rendelkezésre álló öt év letelte után, 2013-ban. Első körben az 1350 tonnát nyomó érmét 60 kamionnal, három hónap alatt szállították el, a következő alkalommal az összegyűjtött újabb 115 tonnányi forgalomképtelen érme elszállításához már csak hat kamionra volt szükség. Az érmék anyagát a beolvasztás után tengerjáró hajók nyolcvan tonnás lapátjainak alapanyagául hasznosították újra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/3. számában jelent meg január 20-án.
