A jólét ára: évi 400 ezer munkavállaló hiányzik az EU-ban

A jólét ára: évi 400 ezer munkavállaló hiányzik az EU-ban

Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme 2020. március 10-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

2023-ban már Magyarországon is működnie kell annak a frissen átalakított uniós jogszabálynak, amely lehetővé teszi a magasan képzett harmadik országbeli munkavállalók elhelyezkedését. Ilyen rendszer most is érvényben van, azonban annak túl szigorú szabályain most enyhítettek.

Az Európát érintő migrációnak alapvetően két fajtája van. Az egyik a menekültek kérdésköre, erre vannak is szabályok, igaz, a tömeges menekülthullám kezelésére ezek nem alkalmasak, az új szabályozásban pedig képtelenek megegyezni a tagállamok.

A másik pedig a munkavállalási céllal bevándorlók esete. Ennek kapcsán az EU most frissíti a harmadik országbeliekre vonatkozó úgynevezett kék kártya rendeletét, amely a magasan képzett munkavállalók számára megkönnyíti, hogy szakképzettségüknek megfelelő állást találjanak. A jogszabályt azért írják át, mert bár 2009 óta létezik, a szigorú feltételek miatt alig-alig használják. Az EU-ban 2019-ben összesen 36 806 ilyen dokumentumot bocsátottak ki, túlnyomó többségében Németországban, míg Magyarországon évente 1-15 darabot.

Az Európai Parlament kutatószolgálata készített egy felmérést, amely szerint az EU munkaképes korú lakosságának száma a 2016-os 333 millióról 2070-ig várhatóan 292 millióra csökken, ez pedig jelentősen befolyásolja majd az uniós munkaerőpiacot. Más számokkal ugyanez: legalább 400 ezer szakképzett munkavállalóra lesz szükség évente az EU-n kívülről, hogy a jelenlegi jólétet fenn tudjuk tartani. Hiszen, ha kevesebben dolgoznak, akkor kisebb az adóbevétel.

A most felülvizsgált szabályok értelmében a jelentkezőknek munkaszerződést vagy legalább hat hónapig érvényes munkáltatói ajánlatot kell bemutatniuk, illetve bizonyítaniuk kell a végzettségüket vagy szakmai tudásukat. (Eddig egy éves szerződés vagy egy évig érvényes ajánlat volt szükséges.) A fizetésre vonatkozó határt az adott tagország éves bruttó átlagfizetésének legalább 100, legfeljebb 160 százalékára szállították le, míg korábban az alsó határ 150 százalék volt, felső határ nélkül. Vagyis láthatjuk, hogy továbbra is csak olyan személyek élhetnek ezzel a lehetőséggel, akiknek biztosított a megélhetésük. Az továbbra sem járható út, hogy valaki eljut az EU területére, aztán pedig „majd lesz valahogy” alapon itt marad és megpróbálja biztosítani a napi szükségleteit.

Van a jogszabályban biztonsági záradék is. A tagállamok elutasíthatják azokat a jelentkezéseket, amelyek esetében fennáll a közbiztonság veszélyeztetése. A kártya kiadása előtt a tagállamoknak arra is lehetőségük lesz, hogy figyelembe vegyék a helyi munkaerőpiac viszonyait, például a magas munkanélküliséget. Tehát még abban az esetben is megtagadható a kék kártya kibocsátása, ha a munkanélküliség szintje miatt a helyi munkavállalókat kell elsőbbségben részesíteni.

Bár a javaslatot az Európai Parlament négyötödös többséggel támogatta, a Fidesz képviselői elutasították. Közleményében Hidvéghi Balázs azt írta, hogy hibás az a Nyugat-Európában népszerű megközelítés, miszerint a demográfiai és esetleges munkaerőpiaci problémákra egyedül a bevándorlás jelenti a választ. Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy vannak más lehetőségek is. – Mi Magyarországon a családok támogatásában látjuk a megoldást és egy nagyon sikeres családtámogatási rendszert működtetünk – közölte a politikus, kiemelve, hogy van a kérdésnek egy erkölcsi vetülete is.

Ha ugyanis a szegényebb harmadik országokból éppen a legmagasabban képzett munkavállalókat szívja el Európa, akkor ez ott csak további gazdasági lemaradást fog okozni. A szegénység pedig újabb és újabb illegális migrációs hullámokat gerjeszt majd Európa felé. – Ez egy ördögi körhöz vezet – fogalmazott.

Amiről most a Parlament szavazott, az már a tagállamokkal egyeztetett változat volt. De még szükség van arra, hogy a kormányok képviselői is jóváhagyják a reformot, ami valószínűleg már csak egy formai döntés lesz. Ezt követően a tagállamoknak két év áll rendelkezésre ahhoz, hogy saját jogszabályaikat összhangba hozzák az irányelvvel.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.