A magyar kormány a Norvég Alap miatt blokkolt egy közös nyilatkozatot

A magyar kormány a Norvég Alap miatt blokkolt egy közös nyilatkozatot

Fotó: Unsplash/Mikita Karasiou

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Közös közlemény elfogadása nélkül ért véget szerdán Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, miután Magyarország nem adta a nevét a dokumentumhoz – írta meg a Népszava csütörtökön.

A lap hangsúlyozta, hogy ilyen még nem fordult elő az EU tagállamain kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő együttműködési szervezet történetében. Magyarország alighanem azért blokkolta a zárónyilatkozat elfogadását, hogy visszavágjon Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást a Norvég Alapból.

„Tudomásul vesszük, hogy az uniós fél nem tudott belső konszenzusra jutni az EGT Tanács javasolt nyilatkozatáról, de biztosak vagyunk benne, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan folytatódni fog, mind az unió, mind a három ország érdekeit szem előtt tartva” – nyilatkozta a Népszavának a tanácskozást elnöklő Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szóvivője.

A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz” – fogalmazott a lapnak még az ülés előtt egy tagállami diplomata.

Az EGT országok legközelebb jövő tavasszal ülnek össze Brüsszelben, de várhatóan már ezt megelőzően megkezdik a tárgyalásokat arról, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulása a kevésbé fejlett EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021–2027 között. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek a jelenlegi pénzügyi időszakban A három ország már jelezte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat, és a huszonhetek is véglegesítették az álláspontjukat. Akár csak a többit, ezt a megállapodást is konszenzussal kell majd elfogadni.

Nyáron derült ki, hogy Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai. A nagyjából 214,6 millió euró felhasználásáról már 2016 óta zajlottak a tárgyalások, tavaly december 21-én pedig deklarálták, hogy egyetlen programot sem lehet jóváhagyni egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. Idén július 21-ig kellett volna kiválasztani az alapkezelőt, de a felek nem tudtak megállapodni.

A kormány ezt követően határozatba foglalta, hogy Norvégia tartozik 77 milliárd forinttal Magyarországnak, majd pert is emlegetettek.

Karácsonyi akció!

Friss lapszámunk

„Fidesz vagy nem Fidesz?” – Magyar Hang-ajánló

„Fidesz vagy nem Fidesz?” – Magyar Hang-ajánló

Pulai András és Zárug Péter Farkas vitája. Interjú Donáth Annával, Komáromi Zoltánnal és Schell Judittal. Riport a fiktív lakcímekről Kispaládról. Keresse a friss Magyar Hangot, Bűvös Szakács- és Sportkönyvek-melléklettel!

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Áchtung Baby