Közös közlemény elfogadása nélkül ért véget szerdán Brüsszelben az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok tanácsülése, miután Magyarország nem adta a nevét a dokumentumhoz – írta meg a Népszava csütörtökön.
A lap hangsúlyozta, hogy ilyen még nem fordult elő az EU tagállamain kívül Izlandot, Liechtensteint és Norvégiát tömörítő együttműködési szervezet történetében. Magyarország alighanem azért blokkolta a zárónyilatkozat elfogadását, hogy visszavágjon Norvégiának, amiért a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban nem nyújtott támogatást a Norvég Alapból.
„Tudomásul vesszük, hogy az uniós fél nem tudott belső konszenzusra jutni az EGT Tanács javasolt nyilatkozatáról, de biztosak vagyunk benne, hogy az együttműködés a korábbiakhoz hasonlóan folytatódni fog, mind az unió, mind a három ország érdekeit szem előtt tartva” – nyilatkozta a Népszavának a tanácskozást elnöklő Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter szóvivője.
A magyarok túszul ejtették a közös nyilatkozatot, hogy ezzel befolyásolják a Norvég Alapról szóló kétoldalú vitájukat Norvégiával. Minden utat elzártak a kompromisszumhoz” – fogalmazott a lapnak még az ülés előtt egy tagállami diplomata.
Az EGT országok legközelebb jövő tavasszal ülnek össze Brüsszelben, de várhatóan már ezt megelőzően megkezdik a tárgyalásokat arról, hogy mekkora legyen Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulása a kevésbé fejlett EU országok gazdasági és társadalmi felzárkóztatásához 2021–2027 között. Itt fog eldőlni, hogy a Norvég Alapból mekkora támogatások érkezzenek a jelenlegi pénzügyi időszakban A három ország már jelezte, hogy kész megkezdeni a tárgyalásokat, és a huszonhetek is véglegesítették az álláspontjukat. Akár csak a többit, ezt a megállapodást is konszenzussal kell majd elfogadni.
Nyáron derült ki, hogy Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai. A nagyjából 214,6 millió euró felhasználásáról már 2016 óta zajlottak a tárgyalások, tavaly december 21-én pedig deklarálták, hogy egyetlen programot sem lehet jóváhagyni egy független civil alapkezelő kinevezése előtt. Idén július 21-ig kellett volna kiválasztani az alapkezelőt, de a felek nem tudtak megállapodni.
A kormány ezt követően határozatba foglalta, hogy Norvégia tartozik 77 milliárd forinttal Magyarországnak, majd pert is emlegetettek.
