A kémszoftverrel kapcsolatos helyzetet vizsgálja az Európai Parlament. A megfigyelési ügy először akkor bukkant fel a hivatalos iratokba az Európai Parlamentben, amikor az EU demokratikus folyamataiba történő külső befolyásokat vizsgáló bizottság is megemlítette jelentésében. Ez a testület számos fenyegetést azonosított, egyebek mellett a Fudan Egyetemet és a Konfuciusz Intézeteket, mint a kínai pártállami befolyásszerzés eszközeit. És felbukkant a tavaly nyáron kirobbant Pegasus-botrány is. A bizottság jelentésében elítélte, hogy „állami szervek tömegesen és jogellenesen használták a Pegasus megfigyelőszoftvert újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen”. Hozzátették, hogy „a jogszabályi keret megerősítésével gyorsan meg kell oldani a Pegasushoz hasonló kémszoftverek problémáját, hogy az ilyen szoftverek terjesztőit, felhasználóit és a szoftverrel visszaélő személyeket felelősségre lehessen vonni”.
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága múlt héten már tartott egy meghallgatást a lehallgatási botrányról és ott felmerült, hogy parlamenti vizsgálóbizottságot kellene felállítani az ügy részleteinek feltárására és a további feladatok meghatározására. Néhány nap elteltével meg is született a döntés: az európai parlamenti nagy pártok egyetértettek a bizottság szükségességében, a formai döntést pedig a jövő heti plenáris ülésen hozzák meg. Ugyanakkor egy vitát is tartanak a Pegasusról, amelyen már az Európai Bizottság álláspontját is megismerhetik.
Csütörtökön pedig az Európai Néppárt tartott egy meghallgatást olyan szakértők részvételével, akik ismerik a Pegasus-program működését, illetve részt vettek a botrány kirobbantásában. Például a Forbidden Stories nevű nemzetközi újságíró együttműködés két vezetője, Laurent Richard és Sandrine Ridaud, akik elmondták, hogy több mint 15 országban több ezer áldozata volt a megfigyelési ügynek. Az áldozatok között voltak újságírók, jogászok, politikusok, egyetemi oktatók, civil szervezetek munkatársai is. „Ez egy nagyon súlyos támadás a polgári szabadságjogokkal szemben” – emelték ki, hozzátéve, hogy eddig még senki sem vállalta fel azt, hogy használta a Pegasust, ugyanakkor a kémprogram bizonyíthatóan ott volt az érintettek telefonján.
Megszólalt a lengyel Roman Giertych ügyvéd is, aki Donald Tusk jogi képviselője volt. Az ügyvéd szintén a megfigyeltek közé tartozik, szoros kapcsolatban állt Donald Tuskkal, gyakran beszélt vele, így rajta keresztül figyelték meg a volt lengyel miniszterelnököt, aki az Európai Tanács elnöke is volt. Giertych azt mondta, hogy a Pegasus nem ismer határokat és alkalmas arra, hogy segítségével vezető európai politikusokat hallgassanak le.
Az előadók között volt Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója is. Ő arról beszélt, hogy Magyarországon nem pusztán a lehallgatás ténye az aggasztó, hanem az is, hogy nincs megfelelően szabályozva ezeknek az eszközöknek az alkalmazása. Ezt még 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta egy ítéletben, a magyar hatóságok azonban semmit sem tettek a hiányosságok felszámolása érdekében. Sőt, Pintér Sándor belügyminiszter néhány éve kijelentette, hogy bármelyik magyar állampolgár után legálisan kémkedhetnek a magyar hatóságok. Egy kérdésre válaszolva Szabó Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy az európai intézményeknek kompetenciáját meghaladja a titkosszolgálatok tevékenységének vizsgálata, ugyanakkor az általános polgári szabadságjogok védelme már elegendő ok egy ellenőrzés elindításához.
A néppárti EP-képviselők egyöntetűen támogatták a vizsgálóbizottság gondolatát, úgy vélték, hogy ezt nem lehet csak magyar vagy lengyel problémaként kezelni – még ha ebben a két országban aránytalanul több esetet is regisztráltak –, mert ez egy európai ügy.
Andrzej Halicki, szintén lengyel képviselő azt mondta, hogy komoly döntésekre van szükség, mert „képesnek kell lennünk megvédeni a demokráciát és meg kell teremtenünk a tisztességes választások körülményeit”. Azt ő sem vitatta, hogy a titkosszolgálatoknak szükségük van ezekre az eszközökre, de megfelelően kell működniük a demokratikus intézményeknek és nem lehet elfogadni, hogy politikai aktivisták és újságírók ellen kémkedjenek.
