Döntött az Európai Bíróság elnöke, gyorsított eljárásban fogják tárgyalni a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar–lengyel közös beadványt – tudta meg az Eurológus a Hvg.hu-n.
A per célja annak megállapítása, hogy az uniós források jogállamisági feltételekhez kötése összeegyeztethető-e az uniós joggal. Ezt ugyanis Magyarország és Lengyelország vitatja.
A portál szerint a mostani uniós bírósági döntés következménye, hogy nagy valószínűséggel már ősszel megszülethet az ítélet az ügyben. Ennek érdekében október 11–12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó magyar és lengyel kormánynak, illetve az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lesz lehetősége álláspontjaik kifejtésére.
Eközben az Európai Bizottság már készíti az eljárásra vonatkozó részletszabályok kézikönyvét, amelynek első változatát várhatóan két héten belül bemutatják. A brüsszeli testület elnöke, Ursula von der Leyen több alkalommal is megerősítette, hogy egyetlen ügy sem vész el és már tanulmányozzák a gyanús eseteket.
Johannes Hahn költségvetési biztos pedig arról is beszélt, hogy várhatóan ősz elején elküldik az első leveleket azoknak a tagállamoknak, amelyeknél feltételezik, hogy a jogállamisági problémák veszélyt jelentenek az uniós pénzek átlátható, célnak megfelelő elköltésére. A Hvg értesülései szerint Magyarország azok között lesz, akik már az első körben kapnak ilyen levelet.
A gyorsított eljárásnak abban van jelentősége, hogy az első ügyek a korábban várt időponthoz képest előbb kezdődhetnek. A bírósági eljárást lehetővé tevő kompromisszum elfogadásakor az volt a közvélekedés, hogy a per lehetővé teszi a magyar kormány számára, hogy az első ilyen ügyek csak a 2022-es országgyűlési választás után indulhassanak el.
Hogy ez mennyire rossz hír az Orbán-kormánynak, kitűnik abból, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter azonnal ostorozni kezdte a döntést Facebook-oldalán. Mint írja: „régóta tudjuk, hogy a brüsszeli balliberális politikusok képtelenek elviselni, hogy vannak tagállamok, melyek a szuverén, önálló nemzetállamok Európájában hisznek, és elutasítják a migrációt. A mostani eljárás is ékes példája az ellenünk folyó politikailag motivált koncepciós eljárásnak”.
Szerinte az Európai Unió Bíróságának döntése megrendíti az egész európai együttműködésbe vetett bizalmat, és az egészben politikai zsarolást lát.
