Két területen javult, nagyon sok területen viszont semmilyen változás nem történt a magyar jogállamiságban – ez derült ki az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentésének Magyarországra vonatkozó részéből. Ez azért gond, mert olyan elemek szerepelnek benne, amelyek kapcsolódnak a Magyarországot megillető, de ki nem fizetett uniós forrásokhoz. A brüsszeli jelentés megerősíti azt, hogy a korrupcióellenes intézkedések terén továbbra is erősen hiányosak a magyar intézkedések, márpedig a helyreállítási források felszabadításához ezek teljes körű teljesítése szükséges.
Az Európai Bizottság évről-évre megvizsgálja valamennyi tagállamra vonatkozóan a következő négy területet: igazságügy, a média szabadsága és sokszínűsége, az antikorrupció keretei, illetve a fékek és ellensúlyok rendszere.
A jelentés Magyarországra vonatkozó részében „jó hírként” rögzítik, hogy a törvényhozás teljes mértékben végrehajtotta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szerepének megerősítésére irányuló ajánlást, annak érdekében, hogy hatékonyan ellensúlyozza az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal elnökének jogköreit. Ugyancsak teljes mértékben végrehajtották a Kúriával kapcsolatos szabályok módosítására irányuló javaslatot a rendes eljáráson kívüli bírói kinevezések megszüntetésére, a Kúria elnöki tisztségre való alkalmassági kritériumainak szigorítására, valamint a Kúria elnöke feletti bírói testületek ellenőrzésének megerősítésére. És azt is teljesítette Magyarország, hogy – az uniós jogi követelményekkel összhangban – az Európai Bírósághoz benyújtható előzetes döntéshozatal iránti kérelem szükségességét nem lehet már felülvizsgálni. Ezekkel kapcsolatban jegyezte meg Didier Reynders igazságügyi biztos azt, hogy ezek a reformok megjelennek a Magyarországot érintő jogállamisági eljárásban is. Itt azonban az ajánlások már kötelező elemként szerepelnek, vagyis ezek teljesítéséről függ az uniós források – vagy azok egy részének – felszabadítása.
A továbbiakban azonban lesújtó a kép. A korrupcióellenes kerettel kapcsolatban például a következő megállapítások szerepelnek: „Továbbra is komoly aggodalomra ad okot, hogy a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása terén nem áll rendelkezésre szilárd eredmény. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban csak némi előrelépés történt a köztisztviselők bevallási kötelezettségét csökkentő jogszabály-módosítások és a rendszeres ellenőrzés hiánya miatt. A lobbitevékenység és a forgóajtók reformja tekintetében nem vezettek be módosításokat, és továbbra is hiányosságok vannak a politikai párt- és kampányfinanszírozás terén.”
A médiakörnyezet továbbra is aggasztó az Európai Bizottság szerint. „Nem történtek fejlemények a médiapluralizmussal kapcsolatos, a korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt kihívások kezelésére. Továbbra is fennállnak aggályok mind a médiahatóság funkcionális függetlensége, mind a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlensége tekintetében” – írják. És azt is felróják, hogy továbbra sincs még tervbe véve sem olyan intézkedés, amely az állami médiaköltéseket szabályozná, vagy átláthatóvá tenné.
Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, ezek működését és a jogbiztonságot aláásta „a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, valamint a kormány rendkívüli jogosítványainak kiterjedt és hosszan tartó igénybevétele, amely a vállalkozások egységes piaci működését is zavarja”. Ide tartozik, hogy Magyarországon nem tettek lépéseket a továbbra is nyomás alatt álló civil társadalmi szervezeteket sújtó akadályok felszámolására.
A fentiek alapján hét pontban összegezte ajánlásait az Európai Bizottság, amelyek jórészt a már korábban is megfogalmazottak ismétlése. Célul tűzik ki például a politika magas szintjeit is elérő korrupciós ügyekkel kapcsolatos „nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek szilárd eredményeinek kialakítását”, a szabályok és mechanizmusok megerősítését a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének fokozása érdekében és olyan jogszabályok elfogadását, amelyek biztosítják a reklámkiadások igazságos és átlátható elosztását az állam és az állami tulajdonú vállalatok között. A civilekkel kapcsolatban pedig a biztonságos civil tér előmozdítását és a civil társadalmi szervezeteket sújtó akadályok felszámolását javasolták, különösen a bevándorlási különadó hatályon kívül helyezése révén.
Idén először megvizsgálták a korábbi ajánlások teljesítésének arányát is, amely uniós szinten 65 százalék. Magyarország elmarad ettől az adattól, aminek súlyos pénzügyi következményei vannak.
