„Majd ha a férfiak is szülnek, megmondhatják, mit tegyek a testemmel”

„Majd ha a férfiak is szülnek, megmondhatják, mit tegyek a testemmel”

Az abortusz joga mellett tüntetők Washingtonban 2021. október 4-én (Fotó: Unsplash/Gayatri Malhotra)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Elért az európai politika felsőbb szintjeire is az abortusszal kapcsolatos vita. Miután az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága – amely egyben az alkotmánybíróság szerepét is betölti – megváltoztatott egy korábbi döntést, minden szövetségi állam jogává vált a művi terhességmegszakításról való jogalkotást. Az Európai Parlamentben is napirendre tűzték ezt a kérdést, bár a vita elsősorban és egyelőre politikai jellegű.

Az Európai Bizottság esélyegyenlőségért felelős tagja, Helena Dalli is elismerte, hogy az abortusz, mint egészségügyi kérdés, tagállami hatáskör. Ugyanakkor ha más oldalról közelítjük meg, az EU kötelezettséget vállalt a nők és a lányok emberi jogainak védelmére, a diszkrimináció tilalmára. Ezen érvelés szerint a nők abortuszhoz való jogának megtagadása egyenlőtlen egészségügyi ellátáshoz, kegyetlen, embertelen bánásmódhoz is vezethet. Ráadásul szintén uniós érték, hogy mindenkinek joga van kiváló minőségű egészségügyi ellátáshoz.

A francia elnök egy újabb megközelítést jelentett be a napokban. Emmanuel Macron azt javasolta, hogy az abortuszhoz való jog legyen olyan alapjog, amit az EU Alapjogi Chartája is rögzít és így kötelezővé válik. Ehhez csatlakoztak már mások is, erről Macron pártjának EP-s vezetője beszélt. „Az javasoljuk, hogy az Alapjogi Chartát módosítsuk, a francia köztársaság elnöke javaslatának szellemében, egy francia, svéd, belga kezdeményezés révén, amely a terhesség megszakításának jogát alkotmányos szintre emeli” – mondta Stéphane Séjourné, a liberális Megújuló Európa frakció vezetője.

A vitában sokan érveltek amellett, hogy az abortusz tiltása a legszegényebb nőket érinti leghátrányosabban, mert sok nő veszíti életét az illegális abortusz miatt. A szociáldemokraták részéről Iratxe Garcia Perez frakcióvezető arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban főként visszamaradott idős férfiakból álló testületek döntenek fiatal nők sorsáról. „Vannak olyan lányok, akiket megerőszakoltak, és akik így születnek, azoknak nincs esélyük egy pozitív életre. Nem fogadható el, hogy a nők nem kívánt gyerekeket hozzanak a világra” – mondta a spanyol politikus.

Többen is felhozták annak az Ohio államban megerőszakolt 10 éves gyermeknek a példáját, akinek már nem hajtották végre a magzatelhajtást, de az orvosa el tudta intézni, hogy Indiana államban végrehajtsák – ott azonban hamarosan szintén betiltják az abortuszt.

Volt azonban ellenvélemény is. A szlovák független képviselő, Miroslav Radačovský a következőket mondta: „Úgy gondolom, hogy az abortuszhoz való jog nem jog, hanem lelkiismeret és karakter kérdése, minden nőnek saját magának kell erről döntenie.” Voltak olyanok, akik ehhez az állásponthoz is csatlakoztak, és azt mondták, hogy a művi terhességmegszakítás nem alapvető jog, mert egy másik ember élethez való jogáról van szó. Ugyanakkor azt is felvetették, hogy ezekben a vitákban az ilyen álláspontokat mindig el akarják nyomni, és „a szólás szabadságától is meg akarnak bennünket fosztani.”

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő szerint az abortusz mára egy átpolitizált üggyé vált, amely meghatározza a nők felszabadításának kérdését. Szerinte ha egy kormány betiltja az abortuszt, az nem véletlen, hanem azért van, mert az a vezetés autoriter irányt vesz és az állam lakossága felének jogát akarja megnyirbálni.

Keményen fogalmazott a belga nacionalista párt színeiben politizáló Assita Kanko képviselő. „Majd ha a férfiak szülhetnek és anyává válthatnak, azon a napon megmondhatják nekem vagy a lányomnak, hogy mit tegyek a testemmel” – vágta oda az ellentábornak. A képviselő figyelmeztetett arra is, hogy ebben a vitában nem szabad megfeledkezni a muzulmán nőkről, akik nem dönthetnek arról, hogy kihez mennek feleségül, kivel élnek házaséletet és nem is válhatnak el. „Nem vagyunk elég bátrak ahhoz, hogy síkra szálljunk a muzulmán nők jogaiért” – jelentette ki Assita Kanko.

Miközben egyébként az amerikai szabályozást minősítik az európai politikusok, meg kell jegyezni, hogy éppen Máltán, Dalli biztos asszony szülőföldjén olyan szigorú az abortusztilalom, hogy azok, akik terhességmegszakítást akarnak, csak annyi lehetőségük van, hogy illegálisan vásároljanak abortusztablettát az interneten, vagy hogy más országban végeztessék el a terhességmegszakítást.