Ahogy azt láthatjuk a híradásokból, idén (is) rendkívül súlyos helyzetet okoz a hőhullám több dél-európai és észak-afrikai országban. Tombolnak az erdőtüzek, és várhatóan a helyzet tovább fog súlyosbodni. A Rodoszról a lángok elől menekülő turisták látványa vélhetően nem az utolsó, ehhez hasonló tragikus képsor lesz 2023-ban. Az erdőtüzekkel szemben létezik európai összefogás, amelynek kapacitásait erre az évre már tavasszal megduplázták.
Görögországban rendkívül kiterjedt területen pusztítanak az erdőtüzek, az ország írott történelmének leghosszabb hőhullámát éli át. A görög hatóságok kérésére az Európai Unió és tagállamai Franciaországból és Olaszországból repülőgépeket küld Görögországba, emellett tűzoltó csapatok indultak útnak tűzoltóautókkal, helikopterekkel és több száz tűzoltóval. Az EU Kopernikusz programjának veszélyhelyzet-kezelési szolgáltatása pedig műholdas térképek készítésével nyújt segítséget a károk felméréséhez.
Az EU négy éve hozta létre mentési szolgáltatását a polgári védelmi mechanizmuson belül, amelyet Resc EU-nak neveztek el. Ez többek között tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből álló flottából, evakuálásra használható mentőrepülőgépekből, sürgősségi orvosi csapatokból, tábori kórházakból és ideiglenes menedékhelyekből áll. Az idei nyári szezont megelőzően a Resc EU tűzoltólégijármű-tartalékát megduplázták, így az jelenleg 24 repülőgépet és 4 helikoptert foglal magában, ezeket tíz tagállam bocsátotta rendelkezésre. Emellett Ausztria, Bulgária, Finnország, Franciaország, Lettország, Málta, Németország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia csaknem 450 tűzoltót küldött már előzetesen Franciaországba, Görögországba és Portugáliába.
Ami a kialakult, a klímaváltozással egyértelműen összefüggő helyzetet illeti: Európában az utóbbi 40 évben drasztikus hőmérséklet-emelkedés volt tapasztalható. Ennek következtében kontinensszerte egyre gyakoribbá váltak a szélsőséges időjárási események, ami súlyos következményekkel járt sok ember, valamint a gazdaság egésze számára. Az elmúlt öt évben az átlaghőmérséklet 2,2 Celsius-fokkal haladta meg a XIX. század végén mért értéket. 2020 minden idők legmelegebb éve volt Európában.
Az éghajlatváltozás szélsőséges időjárást okoz, Európában egyre gyakoribbak a súlyos árvizek, a Földközi-tenger térségében az elmúlt 50 év során 22 százalékkal nőtt az esőzések intenzitása. Európa országaiban 2018-ban minden addiginál több nagy erdőtűz pusztított, több tűzvész fordult elő Közép- és Észak-Európában is, noha ezekre a térségekre ez korábban nem volt jellemző. 1980 óta az erdőtüzek Európában több mint 190 000 négyzetkilométernyi területet perzseltek fel – ez kétszer nagyobb Portugáliánál.
1980 és 2020 között több mint 138 ezren vesztették életüket az EU-ban a szélsőséges időjárás és az éghajlattal összefüggő események következtében. A leginkább érintett tagállamok: Németország, Franciaország és Olaszország. Az anyagi veszteség is nagy: az elmúlt 40 évben az EU 27 országában meghaladta a 487 milliárd eurót. Ez számottevően magasabb összeg, mint amit az EU két év alatt valamennyi szakpolitikájára és programjára fordít. Az egy főre eső veszteség Dániában, Ausztriában és Luxemburgban volt a legnagyobb. Európában a folyók áradásának átlagos évi gazdasági költsége meghaladja az 5 milliárd eurót. Az erdőtüzek évente mintegy 2 milliárd eurónyi gazdasági kárt okoznak.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/30. számában jelent meg július 28-án.
