Olajársapkáról döntött az EU, miközben a gáz árának felső határáról is tárgyalnak a tagállamok. Magyarország semmiféle uniós ársapkát nem fogad el, de azért támogatja a döntést, miközben a magyar érdekek megvédéséről beszél a kormány. De tulajdonképpen mi történt, történik?
Néhány nappal ezelőtt Szijjártó Péter külügyminiszter egy sajtótájékoztatón a következőket mondta Pozsonyban: „A mi álláspontunk egyértelmű: azért küzdöttünk az olajárplafon tárgyalása során, azért küzdöttünk az olajembargó tárgyalása során, hogy mi, magyarok ezen intézkedések alól kivételt kaphassunk. Egész egyszerűen azért, mert ha jelenleg az Oroszországból érkező kőolajat ki kellene iktatnunk a magyar energiaellátásból, akkor az ország kőolajellátása fizikailag ellehetetlenülne. És azt nagyon fontos megérteni, hogy mi, magyarok soha nem ideológiai és politikai kérdésként tekintettünk az energiaellátás kérdésére. Számunkra az energiaellátás kérdése az egy fizikai kérdés. Ahhoz, hogy egy ország kőolajat tudjon vásárolni, ahhoz vezetékre van szükség, profánul csőre.”
Pár nappal a külügyminiszteri állásfoglalás előtt született meg a döntés, hogy az Oroszországból származó, vagy onnan exportált nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra az EU 60 dollár hordónkénti áron olajárplafont vezet be. De csak azokra a szállítmányokra, amelyek harmadik országba, tehát nem az EU-ba irányulnak, és a szállításuk a tengeren zajlik. Az EU úgy jön képbe, hogy a szállításokat jellemzően uniós (vagy a hasonló döntést már korábban meghozó amerikai, kanadai) szállítmányozó cégek végzik és/vagy ilyen biztosítótársaságok felügyelik. Látható, hogy ehhez Magyarország ellátásának semmi köze, mert nem EU-n kívüli ország, és nem vesz tengeren szállított olajat. Szijjártó Péter egy olyan ügyben állítja, hogy megvédte a magyar érdekeket, ahol nem magyar, hanem uniós érdek volt. A kormány egyébként megszavazta a döntést, bár sokszor állították már, hogy semmilyen ársapkát nem támogatnak.
Miért kellett mégis korlátozni a harmadik országokba irányuló orosz olaj árát? A döntés uniós indoklása szerint „az orosz olajra vonatkozó árplafon korlátozni fogja a rendkívüli piaci viszonyok által okozott hirtelen áremelkedéseket, és drasztikusan csökkenteni fogja Oroszország Ukrajna ellen indított jogellenes agresszív háborújának megindítását követően szerzett olajbevételeit. Emellett a globális energiaárak stabilizálását is szolgálja, miközben enyhíti a harmadik országok energiaellátására gyakorolt kedvezőtlen következményeket”. A döntés orosz gazdaságra gyakorolt hatása várhatóan jelentős lesz, mert Oroszország Szaúd-Arábia után a világ második legnagyobb kőolajexportőre, ráadásul 2021-ben az export körülbelül fele Európába irányult.
Az olajársapka ugyanakkor nem érvényesül „minden körülmények között”. A Tanács egy „szükséghelyzeti rendelkezést” is bevezetett, amely lehetővé teszi az árplafon szintjét meghaladó árú olaj szállítását, amennyiben az „az emberi egészségre és biztonságra vagy a környezetre valószínűleg súlyos és jelentős hatást gyakorló esemény sürgős megelőzéséhez vagy enyhítéséhez, illetve természeti katasztrófákra való reagálásként szükséges”.
Magyarország tehát bár szavakban harcol az uniós ársapkák ellen, ezt mégsem ellenezte. Egyébként: miért is tette volna? Az EU a földgázra minden bizonnyal nem fog embargót bevezetni, eddig még egyetlen ilyen javaslat sem került a tagállamok elé. A megoldást inkább abban látják, hogy fokozatosan leépítik az orosz vásárlásokat. Kivéve Magyarország, amely úgy szabadul meg az orosz gáztól, hogy még többet vásárol belőle. Készül azonban egy jogszabály a gáz árának maximalizálásáról is. Erről azonban megoszlanak a vélemények, leginkább azért, mert olyan óvatosan sikerült a javaslatot megfogalmazni, hogy valószínűleg soha nem is alkalmaznák ebben a formában.
Az Európai Bizottság által javasolt ársapka automatikusan akkor lépne életbe, amikor a hosszú távú szerződések gázára eléri a 275 eurót megawattóránként. Ilyen magas soha nem volt még a gáz ára, még az augusztusi rekordok idején sem.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/50. számában jelent meg december 9-én.
