Történelmi távlatokban is Európa jövőjét befolyásoló kérdések kerülnek napirendre ezen a héten Brüsszelben – Szijjártó Péter fogalmazott így. Hétfőn ugyanis összeül a külügyek tanácsa, kedden az általános ügyek tanácsa, csütörtökön és pénteken pedig az állam- és kormányfők csúcstalálkozója következik. A vitákat leginkább Ukrajna fogja tematizálni: újabb támogatást szeretne a közösség vetése adni a háború sújtotta országnak és az esetleges uniós csatlakozás is szóba kerül.
Most, amikor Oroszország megsokszorozta Ukrajna elleni támadásait, nem az európai támogatás csökkentésének, hanem növelésének jött el az ideje – jelentette ki az MTI beszámolója szerint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben. Josep Borrell a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak reményét fejezte ki, hogy az Ukrajnának szánt támogatást illetően az „európai egység” erősödni fog. – Az uniós tagállamoknak azt kell áttekinteniük, mikén növelhető az uniós támogatás – fogalmazott, hozzáéve, hogy noha az orosz légitámadások soha nem látott intenzitásúak, az orosz hadsereg veszteségei is egyre nagyobbak. Ezért ez az a pillanat, amikor minden képességet fel kell sorakoztatni Ukrajna támogatására.
Az előzetes tervek szerint a héten, az uniós csúcstalálkozón módosítanák az uniós költségvetést, hogy 50 milliárd eurós támogatást nyújthassanak Ukrajnának – ennek egy része hitel lenne –, illetve az úgynevezett Európai Békekeretet is további 20 milliárd euróval töltenék fel. Emellett megkezdődne az előkészítése a tagságról szóló tárgyalásoknak, valamint egy Oroszország elleni újabb, immáron a 12. szankciós csomag is terítékre kerül.
Magyarországot az első tárgyalási körben, a külügyek tanácsán Szijjártó Péter képviseli, aki szerint az európai politikusok nagy része olyan nagy jelentőségű döntéseket akar meghozni, „amelyek teljes mértékben előkészítetlenek és nélkülözik az európai jövőről szóló stratégiai egyetértést”. A külügyminiszter megfogalmazása szerint a magyar kormány továbbra is az európai és nemzeti érdekek mentén hozza meg döntéseit és nem enged semmilyen nyomásgyakorlásnak, függetlenül attól, hogy az kitől jön, „mivel zsarol vagy éppen mivel kecsegtet”. Orbán Viktor korábban konkrétabban fogalmazott, azt vetette fel, hogy Ukrajnának az uniós költségvetésen kívül, transzparens módon kellene támogatást nyújtani: külön kormányközi megállapodással olyan pénzügyi alapot kellene létrehozni Ukrajna támogatására, amelybe minden ország saját belátása szerint fizet be. – Most nagyon sok pénzt, 100 milliárd euró felett – részben fegyverzet, részben készpénz formájában – odaadtunk az ukránoknak. Ha ezt Európa fejlesztésére fordítottuk volna, akkor az európai gazdaságok jobb állapotban lennének – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „Európának gazdasági bajai vannak, és közben szórja a pénzt, vagonokban küldi a fegyvert és a pénzt Ukrajnába”. Megismételte, hogy háború helyett tűzszünetre van szükség, „nem a háborút kellene finanszírozni, hanem a tűzszünetet, utána pedig a békét”.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása kapcsán még határozottabban fogalmazott a kormányfő, szerinte az nem esik egybe a magyar érdekkel, nincs is benne európai egyezség, így már napirendre sem kellene venni.
A pénzügyi támogatás Kijev számára már csak azért is bír jelentőséggel, hiszen az Egyesült Államokban is vita bontakozott ki róla. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője nemrég jelezte, hogy a jelenlegi források az év végéig elégségesek Ukrajna támogatásának folytatásához, de a kongresszusnak hozzá kell járulnia, hogy ez a jövőben is folytatódhasson. John Kirby sajtóértekezletén arra kérte a törvényhozást, hogy járuljon hozzá ahhoz a 106 milliárd dolláros költségvetési kiegészítéshez, amelyet még ősszel készített a Joe Biden elnök, és amely most már az Ukrajnának nyújtandó mellett tartalmaz Izraelnek nyújtandó támogatást, valamint az amerikai határőrizetre szánt összeget is. A vita annak kapcsán alakult ki, hogy a republikánusok egy része az ukrajnai támogatás megszavazását a bevándorláspolitika módosításához köti, szerintük mindezt az Egyesült Államok déli határán kialakult válsághelyzettel indokolja.
