A végletekig kiélezi a magyar kormány az EU-val meglévő konfliktusát. A pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán egyértelműen valamennyi tagállammal szembe került az Orbán-kabinet, amelyet most Varga Mihály képviselt.
– Magyarország nem támogatja a pénzügyi rendelet módosítását – ezekkel a szavakkal utasította vissza a magyar pénzügyminiszter azt, hogy az EU mint közösség a következő évben 18 milliárd eurós hitelt adjon Ukrajnának. Zbyněk Stanjura cseh pénzügyminiszter az EU soros elnökségének nevében pedig erre válaszul kijelentette: „Az ambíciónk megmarad, január elején meg szeretnénk kezdeni Ukrajna támogatását”. Egyúttal felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan megoldást, amellyel 26 tagállam is biztosítani tudja az ukránok támogatását. Ez lehetséges, az uniós alapszerződések ismerik az úgynevezett megerősített együttműködés intézményét, amelynek értelmében tagállamok egy csoportja közösen elérendő célokat tűzhet ki és valósíthat meg. Ugyanakkor ez az együttműködés eddig még soha nem irányult egy tagállam vétójának elkerülésére, mert ilyen helyzet még nem állt elő, nem is ez ennek a jogszabálynak a célja.
Mindez azt is jelenti, hogy a magyar helyreállítási terv ügyében továbbra sincs döntés. Az előzetes sajtóhíreknek megfelelően a miniszterek ugyanis az 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás kérdését levették a napirendjükről. Ez az az összeg, amelynek 70 százaléka elvész, ha még ebben az évben nem hozzák meg a támogató döntésüket a tagállamok. De még ez is kevés, mert ennek alapján el kell készíteni a szükséges dokumentumokat december 31-ig. A pénzügyminisztereknek idén már nincs tervezett ülésük, vagyis csak rendkívüli ülésen lehet a döntést meghozni.
Más is lekerült a napirendről
A másik Magyarországot érintő témában, a 7,5 milliárd eurós pénzbefagyasztást jelentő jogállamisági eljárásban sincs továbblépés. A tagállamok azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy dolgozzon ki egy új javaslatot. Néhány kormány ugyanis azon az állásponton van, hogy számszerűen is értékelni kell Magyarország elmúlt hónapokban végrehajtott korrupcióellenes intézkedéseit – még ha azok nem is sikerültek teljes körűen. Egyes kormányok (Németország, Franciaország) azt kifogásolják, hogy az Európai Bizottság idén szeptemberben, a magyar vállalások teljesítése nélkül is 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolta három kohéziós alapból. Majd a magyar kormány a vállalt 17 helyett – a bizottsági értékelés szerint – lényegesen kevesebb korrupcióellenes lépést tett, azonban ezeket úgy kell elismerni, hogy ez megjelenjen a szankció mértékében is. Azon egyébként nincs vita, hogy az uniós források felhasználása továbbra is veszélyben van Magyarországon.
Volt még egy téma, amelyik szintén lekerült a pénzügyminiszterek napirendjéről, mégpedig a globális minimumadó kérdése, amelyet szintén Magyarország ellenez egyedül a tagállamok közül.
Ezek miatt egyre valószínűbb, hogy a magyar ügyek bekerülnek az uniós állam- és kormányfők jövő heti napirendjébe. Az ottani esetleges megállapodás után gyakorlatilag pár nap áll rendelkezésre, hogy egy rendkívüli pénzügyminiszteri találkozón megszülessenek azok a döntések, amelyekkel elkerülheti Magyarország a források elvesztését. Amelyre minden ilyen vitával és minden eltelt nappal nő az esély.
Frissítés:
Kedd délután közleményt juttatott el a sajtónak a Pénzügyminisztérium az Ecofin-ülés napirendje kapcsán. Mint írják, „a sajtóban tévesen megjelent hírekkel ellentétben az Ecofin keddi ülésén nem szerepelt napirenden Ukrajna 18 milliárd eurós támogatása”. Hozzátették: "„minden ilyen állítás álhír”.
A dolog érdekessége, hogy az Ecofin napirendjén a következő volt olvasható az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás címen:
A Tanács megvitatja majd az Ukrajnának nyújtandó 18 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási csomagot. A csomag a következőkből áll:
• Rendelet a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2020/2093 rendelet módosításáról
• Rendelet az Ukrajna 2023. évi támogatását célzó eszköz (makroszintű pénzügyi támogatás plusz) létrehozásáról
• Rendelet a 2018/1046 rendeletnek a diverzifikált finanszírozási stratégia mint általános hitelfelvételi módszer bevezetése tekintetében történő módosításáról
Mint az ATV.hu ennek kapcsán írja, a fentiekből is látszik, hogy eredetileg több jogszabályban/rendeletmódosításban kellett volna egyetérteni, de – a brüsszeli híradások szerint – Varga Mihály pénzügyminiszter az egyik költségvetési rendelet kapcsán előre jelezte, hogy ehhez nem járul hozzá, így valóban a csomagot magát formálisan már nem is lehetett volna elfogadni.
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő a Twitter-oldalára töltötte fel azt a videót, miszerint Varga Mihály tényleg kimondja: „Magyarország nem pártolja a pénzügyi szabályozás megváltoztatását”. Freund szerint ezzel „Orbán teljes eszkalációba megy”.
