Védett növény kontra lítiumbánya Nevadában. Az elvesző grönlandi jégpáncél. A világ legősibb fekhelye. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Egy védett növény akadályozhatja meg, hogy egy ausztrál cég a nevadai sivatagban lítium- és bórbányát nyisson. A dologban az az ironikus, hogy e két elem elengedhetetlenül szükséges a környezetkímélő technológiák működtetéséhez. A lítium az elektromos autók akkumulátorához, míg a bór a szélturbinák építéséhez kell. Csakhogy a bánya kijelölt helye egyben egy rendkívül ritka keserűfűféle (Eriogonum tiehmii) élőhelye is. A bányához mintegy 40 ezer egyedet kéne elpusztítani, miközben a legközelebbi populáció 80 kilométerre tenyészik onnan. Minthogy a keserűfű ismert egyedeinek 65 százaléka a tervezett bánya helyszínén él, a Nevadai Biodiverzitási Központ nevű szervezet munkatársai szerint a létesítmény a növény kipusztulását okozná szinte biztosan.
A kutatók ezért petícióba kezdtek a növény megmentése érdekében. A bányatársaság is igyekszik keresni a kompromisszumot, felkérte a Nevadai Egyetem botanikusait, hogy dolgozzanak ki tervet a keserűfű áttelepítésére. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok lítiumszükségletét hazai forrásból kell kielégítenie, mert jelenleg túlságosan függ a zöld ipar más országok exportjától.
A grönlandi jégtakaró olvadása túljutott azon a ponton, ahonnan már nincs visszatérés - állapították meg az Ohiói Állami Egyetem kutatói. Ez azt jelenti, hogy a hatalmas sziget előbb-utóbb jégmentessé válik, függetlenül attól, hogy a világ milyen gyorsan képes csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezzel esetleg mérsékelni a globális felmelegedést. A kutatáshoz összesen 234 grönlandi gleccser folyamatait elemezték a 2018-at megelőző 34 év során. Ebből kiderült, hogy a téli hóesés többé már nem képes pótolni a nyaranta elolvadó jég mennyiségét. Az olvadékvíz becsordogál az óceánba, évente átlagosan 1 milliméterrel emelve a globális tengerszintet.
Ez nem tűnik soknak, csakhogy Grönlandot olyan mérhetetlen mennyiségű jég fedi, hogy ha mindez elolvad - és a kutatás eredményei szerint el fog -, akkor a világtengerek szintje már 6 méterrel fog emelkedni. Márpedig rengeteg olyan tengerparti város van, amely nem emelkedik 6 méterrel a tenger szinte fölé. A tanulmány társszerzője, Ian Howat gleccserkutató így jellemezte a helyzetet: “Grönland olyan szerepet tölt be, mint a kanári a szénbányában. És a kanári gyakorlatilag már most is döglött.” Az északi sarkvidék még a világátlaghoz képest is kétszer gyorsabban melegszik, és idén júliusban 40 éves rekordot múlt alul az északi-sarki jég kiterjedése.
A világ legősibb tábori ágyát találták egy dél-afrikai barlangban. A Lebombo-hegységbeli Border-barlangban több mint 200 ezer éves emberi menedék maradványaira bukkantak. Az emberelődök valószínűleg a természet viszontagságai és a ragadozók ellen húzódhattak a jól védett üregbe, ahol csontokat, eszközöket, és remek állapotban megmaradt növényi maradványokat találtak. Utóbbiak keltették fel leginkább a Witwatersrandi Egyetem antropológusainak figyelmét. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a növények az emberelődök fekhelyéül szolgáltak. A leveleket hamurétegre szórták, ezzel valószínűleg a rovarokat igyekeztek távoltartani.
A növényi maradványok egy helyi fűfélétől származnak, amelyet vélhetően nem használhattak a lakók táplálkozásra vagy egyéb célra. Mégis olyan sokat találtak belőle a barlangban, hogy nagyon valószínű, hogy direkt vitték be a füvet a barlangba. Minthogy nem találtak a növényeken fekvő csontvázat, csak spekulálhatnak arról, hogy fekhelynek használhatták a fűréteget, de a kutatók szerint ez a legvalószínűbb magyarázat.
Az összeállítást készítette: Nagy Péter
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/34. számában jelent meg augusztus 21-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/34. számban? Itt megnézheti!
