1996: a Tocsik-botrány éve – Kihallgatás pizsamában

1996: a Tocsik-botrány éve – Kihallgatás pizsamában

Tocsik Márta és társainak pere a Fővárosi Bíróság nagytermében 2001. június 14-én (Fotó: HVG/Túry Gergely)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Harminc év – Harminc történet. Hétről hétre jelentkező sorozatunkban, harminc évvel a rendszerváltozás után közelmúltunk tipikus történeteiből szemezgetünk.

A rendszerváltás után egészen 1996-ig nem volt olyan sajtó által feltárt ügy, amely annyira megrengette volna a közéletet, mint szeptember végén a Tocsik-botrány. A gyanús, spontán privatizációs ügyek sokaságáról, a növényolajiparunk – nulla forint állami bevételt eredményező – értékesítéséről vagy az energetikai vállalatok, köztük az önkormányzati jussnak számító gázszolgáltatók felelőtlen eladásáról szóló sajtóhírek igen hamar kordokumentummá szelídültek. A Tocsik-ügy ezzel szemben jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az MSZP és az SZDSZ 1998-ban elvesztették a választást.

Az ÁPV Rt.-nek külső tanácsadóként sikerdíjért dolgozó jogásznőnek kifizetett bruttó 804 millió forint összege olyan hatalmas volt, ami meghaladta a Bokros-csomag sújtotta társadalom ingerküszöbét. Miközben a privatizációs szerződések körül tüsténkedő külföldi tanácsadó cégeknek kifizetett milliárdos tanácsadói díjak nem okoztak botrányt, Tocsik Márta sikerdíja kiverte a biztosítékot. A Tocsik-ügy mégsem ezért, hanem azért vált kormánybuktató skandalummá, mert kiderült, munkadíjának csaknem felét a kormányzó MSZP és SZDSZ nevében megcsapolták.

1989: A Next 2000-ügy árnyékában zavartalanul folyt a síbolás | Magyar Hang

A Tocsik-ügy feltárásában annak idején, kezdő újságíróként, a Magyar Hírlap munkatársaként én is részt vettem, volt önkormányzati képviselőként a települések vagyonának védelme volt a legfontosabb motiváció, ami elszánttá tett. Az önkormányzatok és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. között kiéleződött vagyonjogi vitában a települések érdekeit – a polgármesterek helyett – képviselő Vektor Rt. tevékenységét vizsgáltam, amikor kiderült, hogy az ÁPV-t sem a vagyonkezelő jogászai képviselik, hanem egy külső tanácsadó, dr. Tocsik Márta.

(...)

A teljes cikket keresse a Magyar Hang május 31-én megjelent 2019/22. számában!

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/22. számban? Itt megnézheti!