Az elmúlt két hétben igencsak hullámzott a forint árfolyama. Szeptember utolsó hetében még 393 forint körül alakult a forint/euró árfolyam, október első hetére viszont már a 402 forintot is átlépte. Közgazdászokat kérdeztünk a folyamat mögött rejlő okokról.
– A forint gyengélkedése, illetve az elmúlt időszakban tapasztalható értékvesztése egyértelműen a költségvetés körüli problémákra vezethető vissza. Magas a hiány, hatalmas a finanszírozási igény, amely mögött igencsak jelentős kamatteher húzódik meg, ez pedig rontja a magyar gazdaság és a forint esélyeit. Kedvezőbb lenne a helyzet, ha – az Európai Unióval folytatott vitákat elengedve – eleget tenne a kormány Brüsszel jogállamisággal kapcsolatos elvárásainak. Ez esetben ugyanis megnyílnának az uniós források, és nem lenne szükség a kifejezetten drága keleti – orosz, kínai – hitelekre, továbbá a nyugati pénzpiacon is tisztességes feltételekkel juthatna forráshoz az ország – mondta kérdésünkre Róna Péter közgazdász. Az Oxfordi Egyetem oktatója arról is beszélt, hogy éppen ez a magas költségvetési hiány okozza az uniós átlagnál magasabb hazai inflációt, amely a fenti problémák megoldásáig nem is süllyedhet a közösségi átlag szintjére.
Felvetésünkre elmondta, az elmúlt napokban ugyan erősödött nemzeti valutánk, de a gazdaság alapvető problémáinak megoldásáig, illetve a költségvetés hiányának jelentős csökkenéséig jelentős változás nem várható. Ugyanakkor nem ért egyet azokkal, akik a magyar nemzeti valuta gyengülését geopolitikai okokkal, egyebek mellett a közel-keleti válság erősödésével magyarázzák. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány külpolitikája, a keleti kapcsolatok forszírozása, erőltetett „békemissziója” fokozza az ország iránti bizalmatlanságot, ami szintén nem tesz jót a forint árfolyamának.
Róna Péter kérdésünkre arról is beszélt, hogy a jegybanknak lenne eszköze a forint gyengülésének megállítására, mégpedig úgy, ha véget vetne a kamatcsökkentési ciklusnak. Amennyiben ugyanis a világ nagy jegybankjai, valamint az őket követő kisebb nemzeti jegybankok tovább csökkentenék a kamatszintet, kialakulhatna akkora kamatkülönbség, amely már érdekeltté tenné a pénztulajdonosokat abban, hogy forintban tartsák vagyonukat, s ezáltal erősödhetne a nemzeti valuta.
– Ennek a hátulütője viszont az lenne, hogy a magasban maradó kamatok miatt tovább nőne a Magyar Nemzeti Bank már eddig is jelentős, mintegy 3000 milliárd forintos tőkehiánya– jegyezte meg.
A konkrét adatok azt mutatják, hogy a múlt heti gyengélkedést követően a forint valamelyest erősödni kezdett, és a néhány nappal korábbi, 402 forint fölötti euróárfolyam után 398,6 forintig izmosodott, majd közel egy forintot ismét gyengült. A laikus szemlélők annak tudták be az árfolyam javulását, hogy nyilvánosságra hozták a költségvetés viszonylag kedvező szeptemberi adatait.
– Első pillantásra valóban úgy tűnhet, hogy ez az ok, valójában azonban egészen másról van szó. A Magyar Nemzeti Bank kommunikált a piacokkal, amelyről szerda reggel a Bloomberg hírügynökség is beszámolt. Eszerint egy online befektetői beszélgetésen Virág Barnabás, az MNB alelnöke jelezte, hogy szeptemberben ugyan nagyon kedvezőek voltak a körülmények a kamatvágáshoz, októberben azonban jelentősen változott a helyzet. Az árfolyam instabilitása és a geopolitikai kockázatok miatt jelentősen csökkent a kamatvágás lehetősége októberben – magyarázta a forint hirtelen erősödését Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője hozzátette, hogy bár szó szerint ez nem hangzott el, de mégis arra lehetett következtetni, hogy ez a forgatókönyv akár hat hónapon át is kitarthat. Ezért arra lehet számítani, hogy az elkövetkező két-három hétben a forint/euró árfolyam 400 forint körül mozog majd. Kivéve, ha valami jelentős és kedvezőtlen geopolitikai változás következne be, például a közel-keleti háborúban.
Ebben az esetben lényegtelenné válik, hogy mit kommunikál a Magyar Nemzeti Bank, gyengülni kezd majd a forint. Vagyis a jegybank most megtette, amit tehetett a helyzet stabilizálása érdekében. Nagyon kedvező esetben – ha erősödik a forint, tovább csökken az infláció – decemberben akár tovább is vághatja a kamatot a jegybank, de itt lehet a folyamat vége. Annál is inkább, mert a nagy jegybankok, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), valamint az Európai Központi Bank várhatóan vágni fog ugyan a kamaton, de sokkal lassabb tempóban, mint azt egy hónappal korábban vélni lehetett. Így az év végére a legkedvezőbb esetben a 395-400 forintos szinten alakulhat a forint/euró árfolyam.
– A nagyon sok bizonytalansági tényező miatt úgy gondolom, hogy jövő év elejétől nehéz lesz ebben a sávban tartani az árfolyamot, inkább arra számítok, hogy tartósan 400 forint fölé emelkedik, és jó eséllyel ott is ragad. Annál is inkább, mert a tavasszal hivatalba lépő új jegybanki vezetés számára várhatóan nem lesz különösebben fontos a 400 forint alatti euróárfolyam– mondta kérdésünkre Virovácz Péter.
