A hatósági ár törvényszerűen együtt jár a hiánnyal

A hatósági ár törvényszerűen együtt jár a hiánnyal

Benzinkút (Forrás: Pixabay)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kifosztották az amúgy is üzemanyaghiánnyal küszködő benzinkutakat a hatósági áras benzint kereső autósok december első hétvégéjén azt követően, hogy az üzemanyagárstop kivezetéséről szóló sms-üzenetek keltek szárnyra. – Nem szabad ezen csodálkozni, hiszen a piacidegen hatósági árnak törvényszerű következménye az áruhiány. A közelmúltban elhunyt Kornai János közgazdász nagyszerű tanulmányokat írt a hiányról, és magyarázta el a hiány okait, mibenlétét. Egy ideig ezen csak bosszankodik az ember, amikor viszont odáig fajul a dolog, hogy az üzemanyaghiány korlátozza a gazdaság teljesítményét, akkor halmozódnak a bajok – mondta a Magyar Hangnak az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Pletser Tamás szerint az ársapkával alapvetően két gond van: egyszerre torzítja a kínálatot és a keresletet. A kínálati oldalon az intézkedés bevezetése óta hiány jelentkezik, aminek oka, hogy az importőröknek nem éri meg üzemanyagot hozni az országba, hiszen veszteségük keletkezik rajta. A Mol ugyan vállalta, hogy biztosítja a hazai ellátást, illetve erejéhez mérten importál, a többi importőr azonban legfeljebb korlátozottan, a piaci áras termékek mennyiségéig hoz be üzemanyagot a fentiek miatt. Jelentős mennyiségről van szó, hiszen normál esetben a Mol a hazai igények 70 százalékát képes kielégíteni, ehhez méretezte logisztikai kapacitását is.

A keresleti oldalon pedig azt látni, hogy jelentősen, a legutóbbi adatok szerint hozzávetőlegesen 18 százalékkal emelkedett a hazai üzemanyag-forgalom. Természetes piaci reakció ugyanis, hogy aki teheti, „bespájzol” az olcsó, hatósági áras üzemanyagból. Ezzel is csökkenthetik ugyanis költségeiket azok a – mezőgazdasági termelők, szállítmányozási – vállalkozások, amelyek megfelelő tárolókapacitással rendelkeznek, vagy hoztak létre éppen a tartósnak bizonyuló hatósági árra alapozva. Pletser Tamás viszonyítási alapként elmondta, hogy ezzel szemben a piaci viszonyok között működő lengyel üzemanyag-ellátásban hat százalékkal esett az értékesítés ugyanebben az időszakban.

– A hétvégén tapasztalt nagy üzemanyaghiányhoz az árstop kivezetéséről szóló rémhírek mellett az is hozzájárult, hogy a Mol kénytelen volt csökkenteni százhalombattai finomítójának teljesítményét, ugyanis gondok akadtak az üzemanyagok kénmentesítésével – részletezte a jelenlegi gondokat Pletser Tamás.

Az ársapka esetleges kivezetéséről Pletser Tamás azt gondolja, azért is lesz nehéz megszabadulni tőle, mert az politikai arcvesztéssel járhat. Ezért arra számít, ha hozzá is nyúlnak az ársapkához a jövő év elején, legfeljebb toldozgatni, foldozgatni fogják a rendszert, de nem vezetik ki teljes egészében.

További gondként említette, hogy az árstop miatt sok kis benzinkút tönkrement, aminek eredményeként a hatósági ár kivezetése után csökkenni fog a verseny, mert a néhány nagy vállalat által uralt oligopolikus piac lesz jellemző, ahol magasabbak az árak, mint a versenypiacon lenne. Így az elemző arra számít, hogy azt a nyereséget, amit a hatósági áras üzemanyagon most nyerünk, két-három éven belül kamatostul vissza fogjuk fizetni.

Az Oroszországgal szembeni, december 5-től élő olajembargóról a szakértő azt mondta, hogy miután a behozatali korlátozás csak a tartályban érkező nyersolajra vonatkozik, a vezetéken érkező kőolaj az intézkedés alól mentességet kapott, így Magyarország számára ez egyelőre nem jelent gondot. Az intézkedés második lépcsőjében, február 4-től azonban gondjaink lehetnek, hiszen a finomított termékekre érvényes behozatali tilalom ugyan nem érinti a vezetéken érkező kőolajat, a késztermék értékesítésére azonban korlátokat vezetnek be. Így például a Mol százszázalékos tulajdonában lévő Slovnaft csak saját piacon értékesítheti a finomított termékeket, azaz tiltott azok export. Ez gondokat okozhat finomító termelésében, a pozsonyi üzemben ugyanis kizárólag orosz olajat dolgoznak fel, és a termelés kétharmadát exportálják, jellemzően Magyarországra, Ausztriába, Csehországba és Dél-Lengyelországba. Annyi engedményt ugyanakkor kapott a Slovnaft, hogy 2023. december 5-ig Csehországba exportálhat, amely termelésének mintegy harmadát teszi ki. Tehát a jövő év végéig a felhasznált kőolajnak nem a 70, hanem csak durván 35 százalékát kell kiváltania február elejéig. Az elemző információi szerint ezt sikerül megoldani a Molnak.

De a magyarországi üzemanyag-ellátás érdekében is fontos, hogy sikerüljön más forrásból – várhatóan az Adria felől – pótolni az orosz nyersolajat. A Mol hazai kapacitása ugyanis nem elegendő a magyarországi igények teljes kielégítésére, ezért importálnia kell, ami jellemzően a Slovnafttól érkezik. Ez a kényszerű váltás ugyanakkor jó eséllyel áremelkedést jelent majd. Egyrészt, mert az orosz olaj 20-25 százalékkal olcsóbb a Brent olajnál, másrészt mert az Adria-felől a szállítási költség is magasabb.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.