A jegybank már vizsgálódik a KSH adatszivárgása miatt

A jegybank már vizsgálódik a KSH adatszivárgása miatt

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Zajlik az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivataltól korábban kiszivárgott adatok ügyében – ezt Matolcsy György jegybankelnök közölte az MSZP-s Tóth Bertalan kérdésére.

Ahogyan arról lapunk is beszámolt korábban, meglepő eset történt a statisztikai hivatalnál. A KSH hivatalos tájékoztatási naptárában ugyanis február 6-ra, hétfőre volt beírva a kiskereskedelmi adatok közlése. Csakhogy, a kormányközeli Makronóm Intézet már az előző hét végén, szombaton elküldte az adatok alapján készült elemzését a Portfoliónak – igaz, később embargósnak nyilvánították –, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a statisztikai jelentés valahogy kiszivárgott. Vagy a KSH-tól, vagy valamely kormányzati szervtől.

A szocialista párt szerint „ilyen szintű kiszivárgás példátlan a magyar statisztika történelmében”. Felvetették, hogy felmerülhet a hivatali visszaélés bűntette, valamint bennfentes információ jogosulatlan közzétételének vétsége is. Sőt, amennyiben a Makronóm jelentései pénzpiacon tevékenykedő szereplőkhöz is hozzájutottak, úgy a bennfentes kereskedelem bűntette. Az MSZP Polt Péter legfőbb ügyész válaszát még várja az ügyben.

Az adatszivárgás miatt a párbeszédes Mellár Tamás – aki maga is volt a KSH elnöke – már feljelentést is tett. A közgazdász a lapunknak adott interjúban beszélt arról, hogy a laikusnak talán nem különösebben érdekes, hogy a hivatalos közzétételi idő előtt kiszivárognak gazdasági döntéseket befolyásoló adatok, valójában azonban elképesztően súlyos szabályszegésről van szó, hiszen egy piaci szereplő jutott a hivatalos adatközlés előtt akár a piacot is megmozgató információkhoz. Azok birtokában a többi gazdasági szereplővel szemben jogosulatlan előnyhöz juthatott, illetve amelyek felhasználásával akár milliárdos hasznot is realizálhat. – Az ilyen cselekmény minden kultúrországban büntetendő – fogalmazott.