A lakáspiacon nem érződik átlagbér-növekedés

A lakáspiacon nem érződik átlagbér-növekedés

Hitelre várva a bank előtt (Fotó: Shutterstock)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be csütörtökön, hogy egy év alatt több mint 18 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, ez egyelőre nem érződik a lakáspiacon sem. Ami nem meglepő, tekintve, hogy a rekordmértékű infláció meghaladta az előbbi emelkedés mértékét.

Decemberben a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagbére 581 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkeresete 400 300 forint volt. Ha nem számoljuk a közfoglalkoztatottakat, a decemberi bruttó átlagbér 592 900 forintot tett ki. A KSH közlése szerint a bruttó átlagkereset 18,1, a nettó pedig 18,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ha nem vesszük a kedvezményeket, a nettó átlagkereset 387 000 forintot tett ki.

Azt viszont a KSH-közlés is elismerte, hogy a reálkereset eközben csökkent, méghozzá 5,1 százalékkal. A fogyasztói árak ugyanis az előző évhez képest 24,5 százalékkal növekedtek. Januárra sem javult a helyzet, az infláció mértéke az előző egy évben már 25,7 százalék volt. Egy hónap alatt 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Ha a januári adatokat megnézzük, az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerárak ugrottak nagyot, 44 százalékos drágulást tapasztalhattunk az üzletekben. De ennél is jelentősebb volt a háztartási energia, a fűtés drágulása, amely 52,4 százalékot tett ki. A harmadik legjelentősebb mértékben az üzemanyagok, illetve más cikkek ára nőtt 26,3 százalékkal. (Utóbbi kategóriába azok tartoznak, amelyek nem szeszes italok és dohányáruk, ruházati cikkek vagy tartós fogyasztási cikkek.) Van, ahol apró csökkenés megjelent már az előző hónaphoz képest, például a ruházati cikkek és a háztartási energia területén.

A lakáspiac így nem meglepő módon egy ideje mélyrepülésben van. Erről számolt be megkeresésünkre a Bankmonitor pénzügyi elemzője, Fülöp Norbert. Egy év alatt, 2021-ről 2022-re 17,1 százalékkal csökkent éves szinten a használt ingatlanok adásvétele. A Duna House Barométer adatai azt mutatják, hogy míg korábban 151 078, addig egy évre rá már csak 123 171 darabról volt szó. Fülöp hozzátette azt is, idén januárban 5853 darab volt az adásvételek száma, míg egy évvel korábban még 10 815. Ez kiemelkedő, 46 százalékos csökkenést jelent a használt ingatlanok piacán.

Az okok között szerepel az elemző szerint a lakáshitelek drágulása. A Bankmonitor számításai alapján a fix kamatú lakáshitelek havi törlesztője több mint harminc százalékkal nőtt egy év alatt. Tehát ugyanakkora lakáshitel felvételéhez idén januárban bőven magasabb jövedelem volt szükséges, mint egy éve. Fülöp ismertette azt is, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM) szerint ötszázezres nettó igazolt jövedelem alatt maximum a kereset ötven százaléka fordítható törlesztésre. Fölötte már hatvan százalék a plafon. Miután pedig a hitelek drágultak, és nőttek a havi törlesztők, így azonos jövedelem már kevesebb hitel felvételét teszi lehetővé.

Persze az ötven százalékot kitevő törlesztőrészlet sem életszerű ekkora kereset, átlagosan nettó négyszázezer forint esetében. A bankok eleve valamekkora megélhetési költséggel csökkentik a nettó jövedelmet, majd ezután számolnak JTM-et Fülöp elmondása szerint. Kétkeresős, kétgyerekes családnál többnyire az aktuális minimálbért, jelenleg 154 280 forintot vonják le, míg egyedülálló lakáshitel-igénylőnél is reális, hogy százezres megélhetési költséggel kalkulálnak. Ami azt jelenti, hogy kétkeresős, kétgyerekes családnál a bevállalható havi törlesztő jelenleg maximum 387 432 forint. Ez most végig fix kamattal körülbelül 42 milliós lakáshitel felvételéhez elég húszéves futamidőre. Ha egy egyedülálló, átlagos jövedelműt nézünk (tehát aki nettó 400 ezret keres), akkor pedig havi 150 ezres törlesztőt számolhatunk ki. Ami tizenhat milliós fix kamatú lakáshitel felvételére elég húszéves futamidővel.

A valós helyzet persze jóval nehezebb lehet, a megélhetési költségek, különösen ilyen infláció mellett, bőven magasabbak szoktak lenni. Ráadásul ha a kedvezményeket is figyelembe vesszük, úgy a KSH szerint a nettó kereset mediánértéke 309 100 forint volt. Ez egyébként 18,9 százalékkal haladta meg az előző évi decemberit. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási ágazatban volt a legmagasabb, átlagosan 859 600 forint, míg a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén a legalacsonyabb, 321 500 forint. A teljes munkaidőben dolgozó férfiaknál 565 700, a nőknél 467 900 forint volt a bruttó átlagbér. A férfiak esetében ez 18,1, a nőknél 16,5 százalékos növekedést jelentett.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.