A munkavállalók kegyeit keresik a munkáltatók

A munkavállalók kegyeit keresik a munkáltatók

Fotó: Unsplash/Kara Eads

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A koronavírus-járvány alaposan felforgatta az átlag munkavállaló életét. Volt, ahol teljesen szünetelt a munka akár hetekig, hónapokig is, ahol azonban lehetett otthoni munkavégzésre váltottak a munkáltatók. A munkavállalók eleinte élvezték, hogy az otthoni kényelemből végezhetik munkájukat, a járvány elhúzódásával azonban mind többeknek hiányzott a munkahelyi társaság, az együttdolgozás élménye. A munkaadók is érzik ezt az igényt – derült ki a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) üzleti reggelijén – és ezért ott folytatták, ahol a válság előtt abbahagyták.

Már a pandémiát megelőzően is fontos toborzási eszköz volt az irodák külcsíne és belső kialakítása. A világjárvány következtében azonban új időszámítás vette kezdetét az irodai munkavégzésben: a távmunka kényszerű elterjedésével a helyszín sokat vesztett eredeti funkcióiból, miközben felerősödött a szocializációs és a csapatmunkában betöltött szerepe.

A Környezettudatos Építés Nemzetközi Egyesülete (World Green Building Council – WGBC) szerint az irodák kialakítása minden eddiginél meghatározóbbá vált a munkahelyi hatékonyságban: a jobb levegőminőség megduplázhatja az eredményeket, a zavaró zajok akár kétharmadával is vethetik vissza a teljesítményt, a változatos, sokszínű terek viszont 28 százalékkal mérsékelhetik a fluktuációt. A külső megjelenés felértékelődését jól mutatja, hogy adataik szerint az álláskeresők 41 százaléka az iroda kialakítása alapján dönt egy állásajánlatról.

Ez annak fényében nem is meglepő, hogy a home office eléggé elkényeztetett minket: az irodáktól már legalább olyan, de inkább jobb körülményeket várunk el, mint amilyeneket saját otthonunk biztosít a munkavégzéshez.

A megbeszélésen az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók ha kicsit is, de nagyobb arányban vágynak már a munkatársakkal való találkozásra. Polgár Petra, a Randstad Hungary operációs vezetője szerint amíg a nemzetközi adatok szerint a munkavállalók 78 százaléka jelezte, hogy szeretne részben vagy teljesen visszatérni az irodába, addig Magyarországon 80 százalék volt ez az arány. A férfiaknak jobban hiányzik az iroda, a nők szívesebben dolgoznának otthonról, illetve inkább a vegyes megoldásokat részesítik előnyben.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a hagyományos irodák már kevésbé vonzzák a munkavállalókat, mint azok, amelyeket az igényeikhez alakítottak. Agócs Balázs, a Jones Lang LaSalle Kft. igazgatója szerint már nem elég az irodát átalakítani, kulturális változásokra, jobb kommunikációra, valamint célirányos edukációra is szükség van, és ebbe a folyamatba a munkavállalókat is be kell vonni, mert mindennél fontosabb, hogy jól érezzék magukat.

A tanácskozáson az is kiderült, hogy mindez alapján alapvető elvárás a munkaadóktól, hogy a dolgozói igényeket figyelembe véve alakítsák ki azt a rugalmas munkavégzési környezetet, amelyben minden munkavállaló megtalálja a saját ízlésének megfelelő munkavégzési formát. Ez pedig csak a vállalati vezetők és az alkalmazottak egyeztetésével jöhet létre.