Az idei Közgazdász Vándorgyűlésen Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter egymásra igyekezett tolni a felelősséget az egy éve tartó recesszió és az egekbe emelkedett infláció következtében kialakult súlyos gazdasági problémák miatt. Az pedig egy demokratikus államban elképzelhetetlen, hogy a pénzügyminiszternek a költségvetési lyukak betömésére javasolt adóemelési elképzelését, illetve a kamattámogatott hitelek rendszerének felülvizsgálatára vonatkozó felvetését a kormánypárt frakcióvezetője magánvéleménynek minősítette, ahogy ezt Kocsis Máté tette szinte azonnal a pénzügyminiszter szavainak elhangzását követően. Közgazdászokat kérdeztünk, ők hogyan értékelik az elhangzottakat, illetve a kialakult helyzetet.
Mellár Tamás közgazdász, akadémikus szerint a monetáris és a fiskális politika együttes hibái vezettek a jelenlegi igen súlyos helyzethez. Az első hiba a jegybankhoz köthető, amikor az MNB nagyon laza monetáris politikával, nevezetesen a Növekedési Hitelprogramok által a gazdaságba öntött likviditással – a kormány elvárásainak megfelelve – ösztönözte a növekedést. Mellár szerint az is igaz Varga Mihály kritikájából, hogy későn lépett a jegybank, és kezdett kamatemelésbe, amit tovább súlyosbított, hogy a 13 százalékos kamatszint elérésekor bejelentették, nem emelnek tovább. Ez indította el a forintárfolyam elleni spekulációt, amit aztán csak az egyszeri, drasztikus kamatemeléssel lehetett leszerelni, amikor tavaly október közepén 18 százalékra emelték az irányadó kamatot.
A tájékozatlan tömegek elhiszik a kormány félrevezető kommunikációját
A másik oldalon a kormány választási osztogatása is felelős a jelenlegi katasztrofális gazdasági helyzetért. Varga Mihály ugyan a koronavírus-járvánnyal magyarázta a lazítás szükségességét, de ez Mellár Tamás szerint nyilvánvalóan nem igaz, hiszen világos, hogy szavazatszerzési céllal öntötték a gazdaságba a pénzt. Ezeknek a súlyos hibáknak most mindannyian együtt isszuk meg a levét.
Mellár Tamás ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a két politikus a megoldásban ugyan egyetértett, nevezetesen hogy az infláció letörése a legfontosabb cél, azonban megragadtak annál a pontnál, hogy az év végére tíz százalék alá kell nyomni a pénzromlás ütemét. – A továbbiakról azonban nem beszéltek, nevezetesen hogy jövőre miként lehet tovább lassítani az inflációt. Én – sok szakértővel, elemzővel egyetemben – attól tartok, hogy erről a 8-10 százalék körüli szintről nagyon nehéz lesz tovább csökkenteni a pénzromlás ütemét. Azt már idén is láttuk, hogy az antiinflációs politika egyik áldozata – a lakossági fogyasztás zuhanása, a beruházások drasztikus visszafogása miatt – a gazdasági növekedés, amit jól mutat, hogy már negyedik negyedéve recesszióban van a gazdaság. Miután az uniós pénzek várhatóan a jövő évben sem nagyon jönnek majd, a költségvetés komoly problémákkal küzd, ráadásul a magas kamatkörnyezet miatt a magánberuházások is visszafogottak, nem nagyon látni, miből lehetne finanszírozni a növekedést. Ha pedig mégis a növekedés erőltetését választja a kormány – amire már korábban is láttunk példát –, annak erőteljes inflatórikus hatása lesz – elemezte a közeli jövőt az akadémikus.
Kérdésünkre Mellár Tamás elmondta, a Varga Mihály pénzügyminiszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető közötti nézeteltérés jól mutatja, hogy mennyire „önálló és független” a pénzügyminiszter. – Régóta mondom, hogy nálunk nem az éppen pozícióban lévő pénzügyminiszter határozza meg a gazdaságpolitika irányvonalát, hanem Orbán Viktor. A másik oldalon pedig a kormány kommunikációs stratégiájából – amelyben tiltott szó a megszorítás – logikusan következik, hogy Kocsis Máténak meg kellett nyugtatni a népet, hogy minden szép és jó, nincs szó megszorításokról, és mindezt a gazdasági ügyekben tájékozatlan tömeg sajnos el is hiszi neki – magyarázta a kormányzati kommunikáció logikáját a közgazdász.
NER lényegéből fakadóan lehetetlen a versenyképesség és a termelékenység emelése
Mellár Tamás pozitívumként említette, hogy a jegybankelnök és a pénzügyminiszter világosan látja, a magyar gazdaság alapvető problémája a gyenge versenyképesség és a nagyon alacsony termelékenység. Ugyanakkor hiányolta, hogy nem léptek tovább, és mondták el, a jelenlegi körülmények között ezt a hiányosságot nem lehet kijavítani, mert nem megfelelő az oktatás színvonala, mert a humán tőkét lepusztították, és mert nincs jól működő piacgazdaság, amely kikényszeríthetné az innovációt, a versenyképesség emelését. – A mai Magyarországon ugyanis az erőforrások elosztását és a vállalkozók jövedelmezőségét nem a hatékonyság és a versenyképesség, hanem az Orbánhoz való viszony dönti el. Vagyis a NER lényegéből fakad, hogy lehetetlen a versenyképesség javítása, illetve a termelékenység emelése. Miután ezek a belső erőforrások kiesnek, a külső erőforrásokhoz pedig nem tud hozzájutni az ország, világos hogy zsákutcába jutott a magyar gazdaság. Erről egyébként a konferencia minden hozzászólója illedelmesen hallgatott, bár a versenyképesség és a termelékenység emelésének szükségességét a hozzászólók megemlítették.
Kérdésünkre Mellár Tamás elmondta, amikor folyosói beszélgetések során felvetette az előadóknak, hogy nem beszéltek erről, az ország jövőjét alapvetően meghatározó problémáról, akkor csak egy-egy kényszeredett mosoly vagy nevetés volt a válasz. – Vagyis elmondhatom, hogy nagyon illedelmes előadók és nagyon illedelmes közönség volt az idei Közgazdász Vándorgyűlésen – monda Mellár Tamás.
– Semmi újdonságot nem láttunk, a kormány és a jegybank ugyanazt az álláspontot képviselte a Közgazdász Vándorgyűlésen, amit korábban – ezt már Bod Péter Ákos akadémikus mondta lapunknak. – A jegybankelnök világosan kifejtette, hogy a kormány kalandba bonyolódott, válaszul a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában a Magyar Nemzeti Banknak is van szerepe és felelőssége. A Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora arra is felhívta a figyelmet, hogy ebben az esetben szó sincs kalandról, a tavalyi pénzosztogatás előre jól kiszámított voksvásárlás volt a kormány részéről. Ugyanakkor az is tény, hogy a kormány növekedést erőltető gazdaságpolitikáját a jegybank is hosszú ideig támogatta. Amikor pedig látszott a hibás gazdaságpolitika rémisztő költségvetési hatása, a jegybank fél szívvel ugyan, de kontrollálni kezdte a folyamatokat: bár emelte a kamatokat, de bizonyos olcsó hiteleket továbbra is szórt a gazdaságba.
Az államadósság kamatszintje az unióban a legmagasabb, és növekvő tendenciát mutat
A professzor szerint a pódiumbeszélgetésen a pénzügyminiszter is elismerte, hogy a költségvetés komoly gondokkal küszködik, vannak azonban olyan gazdasági szereplők, amelyeknek jók a bevételeik, és ennek kapcsán említette a bankszektort. Ergo meg lehet adóztatni őket, és az is abszurd, hogy a jelenlegi inflációs környezetben még mindig vannak 2-3 százalékos hitelek. – Azonnal jött is a piaci reakció, a hír hallatán azonnal gyengülni kezdett a forint, illetve a tőzsdeindex. Ez érthető, hiszen a bankadó emelése a vállalkozások kamatköltségeinek emelkedését jelentené – mondta Bod Péter Ákos.
A Fidesz frakcióvezetőjének a pénzügyminiszter szavaira érkezett válaszát minősítve Bod Péter Ákos azt bakinak nevezte, hiszen a kormány ügyeiben Kocsis Máténak nem a sajtón keresztül kellene üzennie, hanem a bejáratott csatornákon keresztül jelezni a frakció egyet nem értését. Ugyanakkor kiemelte, nagy gondnak tartja a magyar államadósság magas szintjét, illetve azt, hogy annak átlagos kamatszintje nő, és az unióban a legmagasabb. Tovább nehezíti a pénzügyminiszter helyzetét, hogy gyenge versenyképesség és az alacsony termelékenység miatt a vágtató infláció az uniós átlagnál sokkal jobban megrázta a magyar gazdaságot. Bod Péter Ákos szerint ennek az összetett kihívásnak a megoldása valóban nem egyszerű feladat.
