Bár tilos, a bankok mégis kifizettetik velünk a tranzakciós illetéket

Bár tilos, a bankok mégis kifizettetik velünk a tranzakciós illetéket

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Talán kevesen emlékeznek már, de hét-nyolc évvel ezelőtt – a tömeges devizahiteles csődök idején –, hogy lecsitítsák az emberek felháborodását, a kormány nekiment a bankoknak, és kötelezte őket a havi 150 ezer forintos ingyenes pénzfelvétel biztosítására, illetve tranzakciós díj megfizetésére. Utóbbi ráadásul jelentős bevételt is jelent a költségvetés számára. A hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a két intézkedéshez kapcsolódó költségek egyikét sem terhelhetik a bankok ügyfeleikre.

– A 2014 februárjában bevezetett ingyenes pénzfelvétel szabályai szerint minden lakossági ügyfél havonta két alkalommal vehet fel költségmentesen készpénzt, összesen 150 ezer forint értékben, bármely ATM-automatából. Tehát az ügyfél nincs kizárólagosan a számlavezető bank pénzautomatájához kötve. Fontos azonban tudni, hogy bármennyi bankszámlája is van az embernek, csak egy esetében veheti igénybe ezt a kedvezményt. Az ilyen pénzfelvétel ingyenessége alól nem nagyon tudnak kibújni a bankok. Más a helyzet azonban, ha valaki túllépi az értékhatárt, és mondjuk két alkalommal 100-100 ezer forintot vesz ki. Ilyenkor a második pénzfelvétel első fele után jár az ingyenesség, a második után azonban valamiféle díjat kell fizetni. Ennek mértékét mindig a számlavezető bank szerződési feltételei tartalmazzák: a pénzfelvételi díj jellemzően néhány tized százalék, de akad olyan bank is, ahol egy fix összeg, plusz valamennyi százalék. Az esetek jó részében a bankok ezt a fix összeget arányosítják, példánk esetében annak felét számolják fel az ügyfélnek – magyarázta lapunknak Gergely Péter, a BiztosDöntés pénzügyi szakértője.

Azt is megtudtuk tőle, hogy sokkal érdekesebb a tranzakciós illeték ügye. A 2013. január elsejétől élő adó eredetileg 0,1 százalék volt, majd több lépcsőben 0,6 százalékig emelték a készpénzfelvétel esetén, és 0,3 százalékra banki utalás esetén.

A jogszabály értelmében a tranzakciós illetéket minden olyan banki művelet után meg kell fizetni, amelyben egyik magyar bankszámláról egy másik magyar vagy külföldi bankszámlára történik a pénzmozgás. Ilyen az átutalás, a fizetési kérelem, a postai készpénzbefizetés, postai készpénzkifizetés, a postai készpénzátutalás, a pénzváltás, de mindenféle bankkártyás művelet is, a készpénzfelvétel és a vásárlás, mind a boltban, mind pedig az interneten.

A havi 150 ezer forintos ingyen pénzfelvét esetén ez 900 forint tranzakciós illetéket jelent, amit a banknak be kell fizetni a költségvetésbe, az ügyfélnek viszont nem számolhat fel, tehát saját költségein túl ezzel kell számolnia.

Vannak azonban olyan kreatívak a banki szakemberek, hogy kitalálják, miként lehet – ha nem is nevesítetten, de – beszedni az ügyféltől ezt a díjat.

– A jogszabály ugyan nem tette lehetővé, hogy a tranzakciós díj bevezetését követően emeljenek az adott számlacsomag számára meghatározott díjaikon a bankok, ezt azonban nem volt kifejezetten nehéz kikerülni. Nagyon sok bank egyszerűen kivezetett számos számlacsomagot, majd közölte az ügyféllel, hogy a megszűnt szolgáltatás helyett mely más csomagok közül választhat. Az új csomagokban azonban már olyanok és akkorák voltak az átutaláshoz, illetve pénzfelvételhez kötött banki díjak, amelyek bőven ellensúlyozták a tranzakciós díj összegét. És miután nincs külön kötelezettség arra vonatkozóan, hogy külön fel kell tüntetni a havi elszámolásban a tranzakciós díj összegét, azt egyszerűen belerakták valamelyik banki díjba, vagy a banki díjakon felül feltüntették a tranzakciós illeték mértékét is – fejtegette a részleteket a szakember.

Vannak persze kivételek, a lakossági bankszámláról indított 20 ezer forintnál kisebb utalások mentesek a díj alól, illetve az ennél nagyobb összeg esetén is mentes a díjfizetés alól a 20 ezer forintra eső rész. A bankkártyás fizetés esetén sem kell megfizetni a 0,3 százalékos díjat, hanem bankkártyánként évi 500 forinttal letudhatják a fizetési kötelezettséget a bankok.

Ugyancsak mentes a tranzakciós díjtól a bankon belüli saját számlák közötti utalás – még akkor is, ha az egyik egyéni vállalkozói számla –, a lakossági állampapírvásárlás, a Széchenyi Pihenő Kártyára utalás, illetve a lakossági számlatulajdonos számára a havi 150 ezer forintos ingyenes pénzfelvétel.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.