Bekeményített a Lidl, rácsaptak a vendéglátósok kezére

Bekeményített a Lidl, rácsaptak a vendéglátósok kezére

Hatósági áras csirkemell (MTI/Balogh Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Jócskán megnehezítette a vállalkozók dolgát a Lidl, az élelmiszerlánc ugyanis jogi személyek számára megtiltotta boltjaiban három hatósági áras termék: a csirkemell, a kristálycukor és a liszt vásárlását – értesült a Magyar Hang. Lapunkat egy szekszárdi olvasónk értesítette a változásról, beszámolója szerint május elején terülhetett ki a helyi Lidlben a korlátozásra figyelmeztető tábla

A civilek ebből semmit sem tapasztalhatnak, ám hiába is menne a pulthoz, aki cég nevére, számla ellenében szeretni venni a három „tabusított” árucikkből. Lapunk megkereste a Lidl Magyarországot: szerettük volna megtudni, hogy ez helyi vagy országos szigorítás, és mikor vezették be. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Lidl milyen felhatalmazással tiltja meg bizonyos vásárlóknak, hogy adott terméket tegyenek a kosarukba.

Az élelmiszerlánc válaszából kiderült, hogy lényegében a lakossági fogyasztók védelmében keményítettek be. Mert bár a Lidl a törvényben szabott limitnél jóval nagyobb mennyiségű árut tart készleten, az utóbbi hónapokban annyira megnövekedett a hatósági áras termékek kereslete, hogy az ellátás folytonosságát is veszélyeztette. „A Lidl Magyarország elsődleges célja, hogy kiskereskedelmi vállalatként a fogyasztókat ki tudja szolgálni, ezért hozta meg azt a döntést, hogy mindösszesen három termék (csirkemell, cukor, liszt) kizárólag a lakossági fogyasztók számára érhető el” – írta a Lidl Magyarország; igaz, a jogszabályi háttére vagy a korlátozás bevezetésének időpontjára nem tértek ki.

A Magyar Hang által megkérdezett szakértők szerint a vásárlási láz mögött a szorult helyzetbe került vendéglátósok és kisboltot üzemeltetők álltak: ők korábban nagykereskedőktől vették ezeket a termékeket, amit aztán vállalkozásuk jellegétől függően árréssel továbbadtak, vagy feldolgoztak. Csakhogy a nagykerekre nem vonatkozik a kormány által elrendelt árkorlátozás, ők piaci alapon, és egyre drágábban kínálják a lisztet és cukrot. A vendéglátósok, boltosok ezután rohamozták meg a diszkont láncokat, amit a Lidl végül megelégelt. „A vállalatnak minden bizonnyal joga volt ehhez a döntéshez. A történtek is csak azt mutatják, milyen nehéz helyzetbe került a vendéglátó szektor. Az ellen sem tudtunk mit tenni, hogy a SZÉP-kártyák alzsebeiről is lehessen a boltban élelmiszert vásárolni ” – mondta lapunknak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára sem vonta kétségbe a szigorítás jogszerűségét: mint hozzáfűzte, a február elsején bevezetett hatósági ársapka eleve a végfogyasztókra, vagyis a lakosságot kiszolgáló kiskereskedelmi láncokra vonatkozott. A boltos, vendéglátós viszont hiába számít kishalnak, abban a pillanatban nagykereskedelmi tevékenységet folytat, amikor jogi személyként, további értékesítésre vásárol cukrot, lisztet a diszkontba

Szigorításával a Lidl ugyanakkor akaratlanul egyéb céges vásárlókat is büntethetett. A diszkontokban sok Kft. vesz kisebb mennyiségű tejet, cukrot, hogy aztán feltöltsék belőle a céges konyha készleteit. A vevő ilyenkor is a cég nevében, számlásan vásárol, hiszen év végén a kávékasszával is el kell számolni. Kérdés, hogy az üzletlánc ezen túl hogyan kezeli ezeket a nyilvánvalóan nem kereskedelmi célú vásárlásokat. Erről is kérdeztük őket, ám nem reagáltak felvetésünkre.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Apokalipszis, Eurovízió, cancel culture