Nagy visszahangot váltott ki a napokban, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Aldit bírálta, amiért a diszkont áruházlánc béreket emel az infláció ellensúlyozására. „Mert a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból még magasabb infláció (...) ezt hívják árbérspirálnak” – mondta Nagy, aki szerint szomorú igazság, de a spirált csak akkor lehet megakadályozni, ha a bérek növekedése elmarad az inflációétól.
Remélik, ez vélemény és nem kormányzati álláspont
– Veszélyes üzenet a kormánytól, hogy az infláció növekedését a bérek visszafogásával kell megakadályozni, különösen a minimálbérről szóló tárgyalások előtt az – figyelmeztetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Zlati Róbert szerint különösen méltatlan megjegyzés ez azok után, hogy a kormány két kézzel szórta a pénzt a választások előtt, a parlament fideszes többsége pedig nemrég megszavazta Orbán Viktor fizetésének több mint duplájára emelését.
– Ha Nagy Mártonnak igaza lenne, akkor a munkaadók sosem emelnének béreket. Fogalmam sincs, milyen közgazdaságtani bölcsességeket idéz a miniszter – mondta a Magyar Hangnak Zlati, aki a MASZSZ nevében kemény tárgyalásokra készül a kormánnyal és a munkáltatói oldallal.
– Reméljük, hogy Nagy Márton nyilatkozata csak egy vélemény, és nem befolyásolja majd az országos bértárgyalásokat – mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. „Már csak azért is, mert az infláció már most érezteti hatását, és szükségessé teszi a meglévő bérmegállapodások kiegészítését”. Mészáros hangsúlyozta, az inflációt nem az esetleges fizetésemelés fogja meglódítani, a háborús helyzet és a nemzetközi ellátási nehézségek jóval veszélyesebbek ebből a szempontból. Azt viszont egy dolgozótól irreális elvárni, hogy ne az infláció növekedését meghaladó vagy azt legalább követő fizetést kívánjon magának.
A minimálbértárgyalások várhatóan ősszel kezdődnek, az egyeztetéseken a munkavállalói oldalon a MASZSZ mellett a LIGA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is részt vesz. Arról, hogy várhatóan mekkora minimálbér-emelést tartanak majd szükségesnek, sem Mészáros Melinda, sem Zlati Róbert nem akartak nyilatkozni, mondván, a tárgyalásokig még rengeteg gazdasági mutató és az infláció mértéke is változhat, korai lenne igényeket megfogalmazni.
– Nem ismerjük a II-III. negyedévi gazdasági adatokat, nem tudjuk, milyen erővel tér vissza ősszel a covid-járvány és hogyan befolyásolja majd a termelés mértékét. Az biztos, hogy a munkáltatói oldal nagyon bekeményít majd a tárgyalások során, egy ilyen bizonytalan helyzetben nem hajlanak majd komolyabb béremelésre – mondta a LIGA Szakszervezetek elnöke.
Fogyasztás terén legfeljebb Bulgáriát hagyjuk le
Tévesnek tartja Nagy Márton értelmezését Bod Péter Ákos közgazdász, az MTA doktora is. Szerinte mindenki, az Orbán-kabinet tagjai is tudhatják, hogy a béreken versenyképességi és profitkorlát van: azaz, a piacról élő vállalatok, vállalkozók annyi bért fizetnek ki, amennyit büdzséjük még el tud viselni, és amennyivel még meg tudják tartani az alkalmazottakat. És bár a magyar fizetések valóban nőttek az elmúlt évtizedben, ez nem volt kiugró mértékű – az egy főre eső fogyasztás terén pedig csak Bulgáriát tudjuk megelőzni az Európai Unióban.
Mint mondta, a jelenlegi árszintet nem a bérek emelkedése, hanem az energia -és élelmiszerdrágulás hajtja fel, amihez csak hozzájárulnak az orosz-ukrán háborúból eredő ellátási bizonytalanságok. A szakértő emlékeztetett rá, hogy az ellátási problémák már tavaly is jelen voltak, a kormány nem véletlenül próbálta kontrollálni az építőanyagok exportját, húzott hatósági ársapkát ősszel több alapvető élelmiszerre és az üzemanyagokra is.
Gyengítették a forintot, most a béremelésre mutogatnak
A forint rendkívüli gyengesége sem friss fejlemény, és jórészt épp a kormány éveken át tartó, téves gazdaságpolitikája vezetett ide Bod Péter Ákos szerint. A jegybank 2017 óta az alapkamat alacsonyan tartásával gyengítette a hazai devizát, ami jól jött a beruházóknak, és pörgette az ipart, ám sérülékennyé tette a magyar gazdaságot. Az ad hoc jelleggel, izomból hozott korlátozó intézkedések – ideértve a hatósági árakat – pedig elbizonytalanították a külföldi befektetőket, akiket az extraprofit-adónak nevezett kormányzati sarc is váratlanul ért.
– A döntések elhibázott voltát mutatja, hogy amikor Orbán Viktor bejelentette a különadókat és a hatósági árak fenntartását, a forint brutális gyengülésbe kezdett, pedig a piac és a kockázati elemzők általában hálásan fogadják a szigorú kiigazító intézkedéseket, a deviza erősödni szokott ilyenkor. Aztán másnap, amikor a miniszterek részletesebben is kifejtették, milyen szektoroknál várható megszorítás, a forintárfolyam még nagyobbat esett – tette hozzá a volt jegybankelnök.
Egyszerűbb lenne igazat mondani
A közgazdász szerint a kormánynak egyszerűen észszerűbb gazdaságpolitikát kellene folytatnia és igazat kellene mondania a lakosságnak. A rezsicsökkentés látszólag segít a családokon, de mint minden mesterségesen lefojtott folyamat, ez is csak ideiglenesen tartható, ha nem most, a piaci árak visszatérése majd 2023-ban vagy 2024-ben sokkolja az embereket.
– Teljesen abszurd, hogy nyolc évvel ezelőtti szinten tartják a szolgáltatások árát – ez borítékolhatóan minőségromlással, ellátási hiányokkal jár, lásd a közmű-szolgáltatóknál már most megmutatkozó karbantartási nehézségeket – mutatott rá Bod Péter Ákos, aki a megoldást a piaci árhoz történő fokozatos visszatérésben látja. Az energiaszegénységet a rosszabbul élők, a gazdák támogatásával lehetne szerinte kompenzálni – hiszen ha a költségvetésben most van ezermilliárd forint arra, hogy a rezsicsökkentést szegényre-gazdagra egyaránt kiterjesszék, és az állami MVM-et kompenzálják, akkor nyilvánvaló, hogy a szegények megsegítésére is jutna pénz. A jómódúak pedig barátkozzanak meg a piaci árú közmű-szolgáltatással, benzinárakkal – ajánlja Bod.
