Bod Péter Ákos a kormány inflációs aggodalmairól: Egyszerűbb lenne igazat mondani
Bod Péter Ákos (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Nagy visszahangot váltott ki a napokban, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Aldit bírálta, amiért a diszkont áruházlánc béreket emel az infláció ellensúlyozására. „Mert a magasabb bérből magasabb fogyasztás lesz, abból még magasabb infláció (...) ezt hívják árbérspirálnak” – mondta Nagy, aki szerint szomorú igazság, de a spirált csak akkor lehet megakadályozni, ha a bérek növekedése elmarad az inflációétól.

Remélik, ez vélemény és nem kormányzati álláspont

– Veszélyes üzenet a kormánytól, hogy az infláció növekedését a bérek visszafogásával kell megakadályozni, különösen a minimálbérről szóló tárgyalások előtt az – figyelmeztetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Zlati Róbert szerint különösen méltatlan megjegyzés ez azok után, hogy a kormány két kézzel szórta a pénzt a választások előtt, a parlament fideszes többsége pedig nemrég megszavazta Orbán Viktor fizetésének több mint duplájára emelését.

– Ha Nagy Mártonnak igaza lenne, akkor a munkaadók sosem emelnének béreket. Fogalmam sincs, milyen közgazdaságtani bölcsességeket idéz a miniszter – mondta a Magyar Hangnak Zlati, aki a MASZSZ nevében kemény tárgyalásokra készül a kormánnyal és a munkáltatói oldallal.

– Reméljük, hogy Nagy Márton nyilatkozata csak egy vélemény, és nem befolyásolja majd az országos bértárgyalásokat – mondta lapunknak Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke. „Már csak azért is, mert az infláció már most érezteti hatását, és szükségessé teszi a meglévő bérmegállapodások kiegészítését”. Mészáros hangsúlyozta, az inflációt nem az esetleges fizetésemelés fogja meglódítani, a háborús helyzet és a nemzetközi ellátási nehézségek jóval veszélyesebbek ebből a szempontból. Azt viszont egy dolgozótól irreális elvárni, hogy ne az infláció növekedését meghaladó vagy azt legalább követő fizetést kívánjon magának.

A minimálbértárgyalások várhatóan ősszel kezdődnek, az egyeztetéseken a munkavállalói oldalon a MASZSZ mellett a LIGA és a Munkástanácsok Országos Szövetsége is részt vesz. Arról, hogy várhatóan mekkora minimálbér-emelést tartanak majd szükségesnek, sem Mészáros Melinda, sem Zlati Róbert nem akartak nyilatkozni, mondván, a tárgyalásokig még rengeteg gazdasági mutató és az infláció mértéke is változhat, korai lenne igényeket megfogalmazni.

„Nem ideológiai okoskodásra van szükség” – aláírták Orbánék a bérmegállapodást
Magyar Hang

„Nem ideológiai okoskodásra van szükség” – aláírták Orbánék a bérmegállapodást

A garantált bérminimum 260 ezer forint, a minimálbér pedig 200 ezer forint lesz jövőre. Orbán Viktor kifejtette: a munka jó dolog, feltéve, ha tisztességesen megfizetik.

– Nem ismerjük a II-III. negyedévi gazdasági adatokat, nem tudjuk, milyen erővel tér vissza ősszel a covid-járvány és hogyan befolyásolja majd a termelés mértékét. Az biztos, hogy a munkáltatói oldal nagyon bekeményít majd a tárgyalások során, egy ilyen bizonytalan helyzetben nem hajlanak majd komolyabb béremelésre – mondta a LIGA Szakszervezetek elnöke.

Fogyasztás terén legfeljebb Bulgáriát hagyjuk le

Tévesnek tartja Nagy Márton értelmezését Bod Péter Ákos közgazdász, az MTA doktora is. Szerinte mindenki, az Orbán-kabinet tagjai is tudhatják, hogy a béreken versenyképességi és profitkorlát van: azaz, a piacról élő vállalatok, vállalkozók annyi bért fizetnek ki, amennyit büdzséjük még el tud viselni, és amennyivel még meg tudják tartani az alkalmazottakat. És bár a magyar fizetések valóban nőttek az elmúlt évtizedben, ez nem volt kiugró mértékű – az egy főre eső fogyasztás terén pedig csak Bulgáriát tudjuk megelőzni az Európai Unióban.

Nagy Márton szerint az árstoppot abba kell hagyni
Magyar Hang

Nagy Márton szerint az árstoppot abba kell hagyni

Azt a miniszter sem tagadta, hogy Magyarországon is érződni fognak a globális recessziós folyamatok hatásai, de „kiigazító” lépésekkel, az úgynevezett extraprofitadóval és uniós forrásokkal kezelni lehet a költségvetés egyensúlyát.

Mint mondta, a jelenlegi árszintet nem a bérek emelkedése, hanem az energia -és élelmiszerdrágulás hajtja fel, amihez csak hozzájárulnak az orosz-ukrán háborúból eredő ellátási bizonytalanságok. A szakértő emlékeztetett rá, hogy az ellátási problémák már tavaly is jelen voltak, a kormány nem véletlenül próbálta kontrollálni az építőanyagok exportját, húzott hatósági ársapkát ősszel több alapvető élelmiszerre és az üzemanyagokra is.

Gyengítették a forintot, most a béremelésre mutogatnak

A forint rendkívüli gyengesége sem friss fejlemény, és jórészt épp a kormány éveken át tartó, téves gazdaságpolitikája vezetett ide Bod Péter Ákos szerint. A jegybank 2017 óta az alapkamat alacsonyan tartásával gyengítette a hazai devizát, ami jól jött a beruházóknak, és pörgette az ipart, ám sérülékennyé tette a magyar gazdaságot. Az ad hoc jelleggel, izomból hozott korlátozó intézkedések – ideértve a hatósági árakat – pedig elbizonytalanították a külföldi befektetőket, akiket az extraprofit-adónak nevezett kormányzati sarc is váratlanul ért.

Ryanair-vezér: Nagy Márton egy komplett idióta
Magyar Hang

Ryanair-vezér: Nagy Márton egy komplett idióta

A legnagyobb európai fapados légitársaság várhatóan kevesebb magyarországi járatot fog indítani a különadó miatt, amelyet át is terhel az utasokra – mondta a vezérigazgató, aki szerint rekord veszteségük volt tavaly

– A döntések elhibázott voltát mutatja, hogy amikor Orbán Viktor bejelentette a különadókat és a hatósági árak fenntartását, a forint brutális gyengülésbe kezdett, pedig a piac és a kockázati elemzők általában hálásan fogadják a szigorú kiigazító intézkedéseket, a deviza erősödni szokott ilyenkor. Aztán másnap, amikor a miniszterek részletesebben is kifejtették, milyen szektoroknál várható megszorítás, a forintárfolyam még nagyobbat esett – tette hozzá a volt jegybankelnök.

Egyszerűbb lenne igazat mondani

A közgazdász szerint a kormánynak egyszerűen észszerűbb gazdaságpolitikát kellene folytatnia és igazat kellene mondania a lakosságnak. A rezsicsökkentés látszólag segít a családokon, de mint minden mesterségesen lefojtott folyamat, ez is csak ideiglenesen tartható, ha nem most, a piaci árak visszatérése majd 2023-ban vagy 2024-ben sokkolja az embereket.

– Teljesen abszurd, hogy nyolc évvel ezelőtti szinten tartják a szolgáltatások árát – ez borítékolhatóan minőségromlással, ellátási hiányokkal jár, lásd a közmű-szolgáltatóknál már most megmutatkozó karbantartási nehézségeket – mutatott rá Bod Péter Ákos, aki a megoldást a piaci árhoz történő fokozatos visszatérésben látja. Az energiaszegénységet a rosszabbul élők, a gazdák támogatásával lehetne szerinte kompenzálni – hiszen ha a költségvetésben most van ezermilliárd forint arra, hogy a rezsicsökkentést szegényre-gazdagra egyaránt kiterjesszék, és az állami MVM-et kompenzálják, akkor nyilvánvaló, hogy a szegények megsegítésére is jutna pénz. A jómódúak pedig barátkozzanak meg a piaci árú közmű-szolgáltatással, benzinárakkal – ajánlja Bod.