A harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,4 százalékkal csökkent, a tavalyi harmadik negyedévhez képest négy százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye – írja az MTI a KSH első becslését idézve.
Az év első kilenc hónapjában a gazdaság teljesítménye 6,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatait. Miután az év első felében a növekedés még 7,3 százalék volt, a harmadik negyedév teljesítménye pedig elmaradt az előző három hónaptól, a jelek egyértelműen arra utalnak, hogy jelentősen lassul a gazdaság.
Miután pedig az energiaválság még csak részben érzékeltette hatását, inkább az aszály miatt gyengélkedő mezőgazdaság rontott az adatokon, komolyabb visszaesés inkább a jövő évben várható.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adat kapcsán arról ír, hogy a várakozásoknak megfelelően a magyar gazdaság tovább lassult 2022 harmadik negyedévében. A piaci konszenzus meglehetősen széles spektrumú volt, a jelentősebb visszaeséstől a komoly pozitív meglepetésig minden megtalálható volt. Összességében azonban a mai adat a medián előrejelzéstől elmarad, vagyis némi negatív meglepetésként értékelhető.
Az elemző szerint nem meglepő, hogy a 4 százalékos éves bázisú növekedéshez leginkább az ipar és a szolgáltatószektor járult hozzá, hiszen a havi ipari adatok dinamikus növekedést jeleztek. A nyári hónapok is igen jól sikerültek turisztikai szempontból, ami támaszt adott a szolgáltatószektornak.
Virovácz szerint a negyedéves szinten mért visszaesés azt jelenti, a magyar gazdaság vélhetően belépett a technikai recesszió előszobájába. (Technikai recesszióról akkor beszélhetünk, ha a két egymást követő negyedévben csökken a gazdaság teljesítménye – a szerk.) Várakozása szerint ugyanis a negyedik negyedévben felerősödnek a negatív hatások, így tovább csökken majd a bruttó hazai termék volumene.
A harmadik negyedév folyamán a gazdaságot most erőteljesen visszafogó tényezők még nem fejtették ki hatásukat teljes egészében. A reálbérek még növekedtek a nyári hónapokban, amely szeptembertől azonban már erősen negatívba fordult. A lakosság a magasabb energiaszámlákkal és az így csökkenő elkölthető jövedelemmel is csak szeptemberben szembesült először.
A hitelezés még jól teljesített a harmadik negyedév folyamán, ahogy a hitelfelvevők igyekeztek kihasználni az utolsó pillanatokat a relatív alacsony kamatozású hitelek felvételére. A magas infláció, a magas kamatkörnyezet, a csökkenő reálbérek és az emelkedő munkanélküliség a negyedik negyedévben még erősebben éreztetik majd hatásukat, visszafogva a gazdasági teljesítményt.
Ezek alapján a negyedik negyedévben már ténylegesen technikai recesszióról beszélhetünk a magyar gazdaságban. Ugyanakkor a jó első fél év miatt az év egészében még közel 5 százalék körüli GDP-növekedést regisztrálhat a KSH. Ami a jövő évet illeti, a gyenge második fél év és a technikai recesszió áthúzódása a jövő év elejére azt jelenti, hogy 2023 egészében plusz nulla (0,1-0,2 százalék) körüli gazdasági teljesítményre számítunk.
