A harmadik negyedévben 0,7 százalékkal javult a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, ami azt jelenti, hogy 6,1 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye a tavalyi év első kilenc hónapjához viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból.
– Csalódást keltő a ma bejelentett növekedési adat, hiszen a 0,7 százalékos bővülés jelentősen elmarad az elemzői várakozásoktól. A mérsékelt harmadik negyedévi teljesítmény oka többek között a globális áruhiány, amely várhatóan a negyedik negyedévet is végig kíséri majd. Ezt fejeli meg a járvány negyedik hulláma. Ezért az idei teljes éves növekedés valahol a kormányzat csökkentett várakozásai, azaz 6,8-7 százalék között alakulhat – elemezte lapunknak az adatokat Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.
A szakértő szerint a globális visszahúzó gazdasági hatásokat, mint például az áruhiány, valamelyest ellensúlyozhatja a kormány által a gazdaságba öntött hatalmas összeg az év utolsó három hónapjában, illetve 2022 első negyedében. Hatalmas összegről van szó, hiszen az említett félév alatt a bruttó hazai termék (GDP) nyolc százalékát teszi ki.
– Ezzel együtt azzal is tisztában kell lenni, hogy a lakossághoz került összeg jó részét fogyasztásra költi, ami automatikusan magával húzza az importot, az export viszont nem fog hasonló tempóban nőni, ami csökkentheti a növekedés tempóját jövőre – hangsúlyozta Virovácz Péter.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyengébb gazdasági növekedés valamelyest ellensúlyozza a gazdaságba öntött pénz inflatórikus hatását, ezzel együtt sem lehet azonban arra számítani, hogy jelentősen csökkenne a pénzromlás üteme. Az alapforgatókönyv szerint az infláció enyhe csökkenésére lehetne számítani a jövő év első negyedében, amit módosíthat azonban, hogy miként reagálnak a vállalkozások a minimálbér, illetve a garantált bérminimum jelentős emelésére. Ugyancsak ebbe az irányba hathat az alapanyagok árának várható további emelkedése. Így a legrosszabb esetben akár növekedhet is a pénzromlás tempója.
A Portfólió elemzése arra mutat rá, hogy kevesebb mint a felére esett vissza a növekedés üteme, hiszen az előző három negyedév 1,5-2 százalékos volt a gazdaság bővülése a megelőző három hónaphoz képest.
A gyenge teljesítmény oka lehet, hogy a tavalyi harmadik negyedév már korlátozásoktól mentes volt, így nagyobb volt a gazdasági aktivitás, mint 2020 első felében. A másik hatás, hogy a növekedést továbbra is visszafogják a kínálati problémák, az ipar gyengébb teljesítménye, az építőipar sem teljesített a várakozásoknak megfelelően, különösen a járműgyártás és az elektronika teljesítménye volt gyenge.
