Már szedik a szabadföldi termesztésű dinnyéket Magyarországon, így ahol még nem jelentek meg a piacokon, napokon belül ott is kapható lesz a nyár slágergyümölcse. Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke bőséges és jó minőségű termésre számít. Lapunk érdeklődésére arról beszélt, hogy a júniusi hűvösebb hajnalok ugyan késleltették az érést, de az a minőséget nem befolyásolta. A termőterületek egészségesnek látszanak. A most tapasztalt meleg idő elősegíti, hogy jó minőségű legyen a görögdinnye, és jó keresleti piac alakuljon ki – mondta az elnök, aki a Békés vármegyei Medgyesegyházán gazdálkodik. Úgy vélekedett, realizálódhat a Nemzeti Agrárkamara júniusi termésbecslése, amely 140-160 ezer tonnás belföldi termésről szólt. Bizakodását részben az időjárással, részben a növények állapotával indokolta.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miután idén valamivel később indul a dinnyeszezon, összecsúszik-e a különböző hazai termőterületeken az érés. Göcző Mátyás szerint az összecsúszás nem rendkívüli, hiszen lassan július közepe lesz. Optimális esetben, ha van egy különösen korai dinnyeszezon-nyitás, akkor július ezen napjaira már bőségesen szokott lenni hazai görögdinnye a piacon. Idén viszont most indul a hazai szezon, így az ország egyre több termőterületéről kezdik el szedni a görögdinnyét. Egyébként rendszerint Dél-Békés, Baranya és Tolna megyék után Fejér, majd a Jászság és Heves megyében indul a betakarítás. Felhívta viszont a figyelmet: a Nyírségben is akadnak, akik korán ültetnek, és ilyenkor már ott is szoktak szedni. Ugyanakkor ott nem ez a jellemző az időjárás miatt, sokkal inkább az augusztus és szeptember.
Mint mondta, a magyarországi dinnyetermő területek 2-3 százalékán van fóliás termesztés, emiatt a korábbi évekhez képest ma már valamivel hamarabb lehet magyar dinnyéhez hozzájutni. Ugyanakkor szavai szerint májusban-júniusban méregdrágán érkezett az importdinnye, ezt a szegmenst próbálják megfogni a magyar termelők is azzal, hogy a növényházakban kezdenek termelésbe.
A multi letörné az árakat
Ám még el se igazán kezdődött a hazai dinnyeszezon, máris egymásnak feszültek a dinnyetermesztők és az egyik multinacionális élelmiszerlánc. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete valamint a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács azt írta: termelői jelzések alapján a Penny már ezen a héten olyan alacsony áron kínálná a magyar dinnyét, ami a termelési költségeket sem fedezi. A közlemény szerint jelenleg a hazai görögdinnye beszállítói ára 220 forint körüli szinten van. A Penny 229 forintos fogyasztói ára ugyanakkor 140-150 forintos beszállítói árat feltételez, ami az idén jelentősen megemelkedett termelési költségeket sem fedezi – emelték ki. A közlés szerint a diszkontlánc 229 forintos kilónkénti árát pillanatnyilag semmi sem indokolja, mert a szezon eleje van, nincs túlkínálat, külföldi importnyomás sem érezhető. Ezért a kereskedelmi lánc lépése elfogadhatatlan számukra.
– Azok a termelők, akik az alacsony beszállítói árakról megegyeztek, tudomásom szerint nem rendelkeznek olyan árualappal, hogy egy ilyen akciót magyar dinnyéből, a mostani időszakban végre tudjanak hajtani – jelentette ki Göcző Mátyás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az akciót az áruházlánc magyar dinnyéből hirdette meg. – Hogyan lehet olyan felelőtlen döntést hozni, hogy a szezon kezdetén – amikor még csak pár napja szedik a termelők a dinnyét –, árletörő akcióba fogjon egy kereskedelmi lánc? – vetette fel az egyesületi elnök. Keresleti piac alakult ki, nincs annyi görög és olasz dinnye, az ukránok sem termelnek – mutatott rá a körülményekre.
A kedden kiadott közleményben Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke úgy fogalmazott: felháborítónak tartják, hogy egy áruházlánc a termelők kárára próbál meg hasznot húzni a magyar görögdinnyéből. Az MTI-ben kiadott közlemény szerint ha a Penny nem hagy fel a hazai dinnyeszezont és a termelés jövőjét is veszélyeztető akciózással, a kamara egy esetleges demonstrációtól sem riad vissza.
Göcző Mátyás ugyanakkor az elvárt, konkrét árról és a termelői költségek meghatározásáról sem kívánt beszélni, mert még mindig vannak bizonytalansági tényezők. A termelési költségek magasak, szerinte hektáronként több milliós költségről van szó, azon múlik, hogy mennyit kell öntözni. Ha viszont csapadékos az év, akkor növényvédelemre kell többet fordítani. Továbbá attól is függ, hogy melyik termelőnek milyen csomagolási költsége van, és milyen piacokra szállít.
A Penny Magyarország egyébként az ügyben az MTI-vel azt közölte: a vállalatnak kiemelten fontos, hogy üzleteiben minél több magyar termék legyen elérhető, ezzel támogatva a hazai termelők és gazdák munkáját. Legalább ennyire fontos ugyanakkor a vásárlók terheinek csökkentése is ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Ezért a vállalat bizonyos esetekben – ahogy a magyar görögdinnye esetében is történt – az irányadó piaci áron megvásárolt terméket a szokásosnál alacsonyabb kiskereskedelmi árréssel adja tovább a vásárlóknak – írták. A lánc kommunikációs vezetője úgy fogalmazott: „mindezt annak érdekében teszi, hogy a szankciós infláció elleni küzdelemben a rosszabb anyagi helyzetben lévő magyar családok is hozzájuthassanak kedvező áron” a gyümölcshöz.
A magyar vásárlónak elég üres a bukszája
Raskó György agrárközgazdász a Facebookon reagált a kialakult dinnyehelyzetre: mint írja, a Pennynek valószínűleg bolt-becsalogató termék a dinnye, tehát nem az a cél, hogy keressen rajta, hanem az, hogy náluk vásároljon a magyar fogyasztó, akinek mostanában elég üres a bukszája, a vásárlóereje 8-10 százalékkal kisebb, mint volt tavaly. (Tavaly a júliusi dinnye-átlagár 391 Ft/kg volt, az augusztusi pedig 325 Ft/kg.) Úgy tudja, a dinnyések idén kilónként 350 forintos induló árat tartanak „méltányosnak”, ugyanakkor a dinnyepiacon az árakat, mint sok más friss gyümölcsét is, a pillanatnyi kereslet-kínálat alakítja. A magyarok a belföldi termés legfeljebb felét eszik meg, ezért kicsit furcsának tartja a szakértő, hogy ezt viszont drágán kellene megvenniük. – Most a NAK-vezér azért akar tüntetni, hogy adják már drágán azt a dinnyét, mert a termelőknek ez az érdeke – írja a szakember, aki szerint ez óriási tévedés. Szerinte inkább a piacra kellene bízni az áralakulást, és ha a termelőknek nem tetszik az itthoni átvételi ár, akkor vihetik exportra a terméküket.
Egyébként a múlt héten (június 29. és július 5. között) Horvátországban a Konzum áruházlánc hasonló akcióban adta a dinnyét, 0,69 euróért, akkori árfolyamon körülbelül 260 forintért.
Dinnyeakció a horvátországi Konzum áruházláncban 2023. július elején. (Fotó: Bittner Levente/Magyar Hang)
Visszatérnének a régi felvevőpiacokra
Göcző Mátyás egyesületi elnök szerint a bőséges és jó minőségű termés, illetve más körülmények reményt adnak arra, hogy a magyar dinnye visszatérjen azokra a piacokra, amelyeket az utóbbi években elveszítettek a hazai termelők. Ezek között a balti országokat, Németországot, a lengyel és cseh piacot említette.
