Már Nagy-Britannia unióból való kilépése előtt is sok szakértő úgy gondolta, a britek bonyolult gazdasági pozícióba lavírozzák magukat. Bár összeomlásról (még) nem beszélhetünk, és az angol gazdaság is eldöcög valahogy, úgy tűnik, a szigetország nehézségei még csak most kezdődnek.
Január 31-én Nagy Britannia hivatalosan is elhagyja az EU-t, és elkezdődik az az átmeneti időszak, ami első körben december 31-ig ad lehetőséget a különböző szerződések újratárgyalására. Ezek közül az egyik legfontosabb az a kereskedelmi megegyezés, ami azt szabályozza, hogy a britek milyen feltételek mellett kereskedhetnek az EU belső piacával.
Liam Fox, volt brit külkereskedelmi miniszter a davosi világgazdasági fórumon figyelmeztetett, hogy a jövőbeli kereskedelem nem lesz súrlódásoktól mentes, és a brexit szellemiségével teljesen ellentétes lenne, ha az britek igazodnának az EU szabályozásához. Erre erősített rá Sajid Javid pénzügyminiszter is, aki egy Financial Timesnak adott interjúban kijelentette, hogy „nem veszünk át szabályokat, nem leszünk tagjai az egységes belső piacnak és a vámuniónak sem, és mindez már az idei év végétől így lesz.” (A tárcavezető kemény szavait aztán most vasárnap próbálták finomítani.)
Ez a hozzáállás teljesen érthető a brit politikai helyzet fényében, azonban azt is jelenti, hogy az unióval zajló tárgyalások lesznek egyszerűek. Annak fényében, hogy a teljes brit export 47 százaléka jelenleg az EU-ban kerül értékesítésre, világossá válik, hogy Johnsonnak új kereskedelmi partnerekre van szüksége. Mivel azonban az eddigi kereskedelmi egyezmények az EU-ból való kilépéssel érvénytelenné válnak, ezeket a briteknek újra kell tárgyalnia egyesével minden egyes országgal.
Elméletben ezeknek az új egyezményeknek kell majd betöltenie az EU által hagyott űrt, és a brexit támogatói nem mulasztják el azt, hogy ezt hatalmas lehetőségként tálalják a támogatóiknak. Felszabadulva az uniós szabályozások alól az ipar (végre) újra virágozni fog, és az Amerikával, Kínával, avagy a Nemzetközösséggel kötött szerződések biztosítani fogják a brit gazdaság új aranykorát.
Azonban a jelek arra mutatnak, hogy Boris Johnsonnak nem lesz olyan egyszerű dolga, mint ahogy azt kifelé mutatja. A brit Nemzetközösség sürgős reformra szorul, a tagjaiban rejlő gazdasági potenciál jóval kisebb, mint amit az EU-val való kapcsolattal el fog veszteni a szigetország, és a volt gyarmatok közül nem egy érez ellenérzést a britekkel való szorosabb együttműködést illetően.
II. Erzsébet jóváhagyásával életbe lépett a brexitről szóló törvény | Magyar Hang
Brüsszelben is zöld jelzést kapott a brit kilépés.
Kína ugyan betölthetné az unió által hagyott gazdasági űrt, de a kínai külpolitika ismeretében ez nem jönne olcsón. Az Egyesült Királyság valószínűleg függővé válna a kínai gazdaságtól, amit a kínai vezetés nem habozna kihasználni annak érdekében, hogy például meggyőzzék a briteket, hogy eltöröljék a Kínára vonatkozó fegyverembargót. Szélesebb geopolitikai stratégiai szempontból is Kína járna jól a britek közeledéséből, így ugyanis gazdasági versenybe kényszerülne az EU és az Egyesült Királyság, mivel a két fél a másik alá ígérve próbálná bevonzani a kínai befektetést. Továbbá azt sem érdemes elfelejteni, hogy a brit szavazópolgárok körében sem váltana ki feltétlen tetszést a kommunista egypártrendszerhez való közeledés.
Így tehát marad az Egyesült Államok, ahol Kínához hasonlóan nem lesznek restek kihasználni a britek szorult helyzetét. Szintén a davosi konferencián mondta azt Donald Trump, hogy Amerika egy „hatalmas” brexit utáni kereskedelmi egyezményt fog tető alá hozni a britekkel. Trump kiemelte, hogy a „lenyűgöző új miniszterelnök”, azaz Boris Johnson, „nagyon is meg akar velünk egyezni.” És Johnson limitált opcióit látva az amerikaiak meg sem várták január 31-ét, és máris nyomásgyakorlásra használják a kereskedelmi megállapodást.
Richard Goldberg, Trump korábbi tanácsadója egy BBC-nek adott interjúban arra utalt, hogy a brit külpolitikának támogatnia kéne Amerikát Iránnal kapcsolatban, amennyiben egy kedvezőbb megállapodásban reménykednek.
Egy Washingtonnal kötendő megállapodás azt is fogja jelenteni, hogy az eddigi uniós szabályozások rengeteget lazulnak, kezdve az ételbiztonságtól a dolgozók jogain át az adózási szabályozásig.
Szakértők szerint több mint valószínű, hogy az Egyesült Királyság kénytelen lesz engedni Amerikának szinte minden téren, és ennek az lesz az eredménye, hogy a britek lényegében az Egyesült Államok előretolt helyőrségeként fognak funkcionálni. A szabályozások lazulásával tervezve a Facebook ezer emberrel növeli brit kirendeltségét, míg több mint ezer pénzügyi cég tervezi azt, hogy Londonban nyisson új irodát. A britek azonban itt már nem, mint önrendelkező szuverén állam lesznek jelen, hanem inkább, mint egy de-facto amerikai gyarmat, ami az EU partjai mellett hirdeti a dereguláció neoliberális igéjét.
Brexit-ügyi miniszter: lehet egyszerre tárgyalni Amerikával és az EU-val
Lehetséges az egyidejű tárgyalás az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni kereskedelmi kapcsolatokról – mondta vasárnap a brit brexit-ügyi miniszter. Az MTI által is idézett Stephen Barclay a közszolgálati BBC televíziónak nyilatkozva elmondta azt is, hogy a brit kormány harmonizált szabályrendszerből kiindulva kezdi a tárgyalásokat az EU-val a jövőbeni kereskedelmi feltételekről, és nem fog „csak az eltérés kedvéért eltérni” a jelenleg érvényes szabályozásoktól, de nem is fogja automatikusan átvenni az EU szabályait.
Barclay ezzel finomította Sajid Javid pénzügyminiszter minapi kijelentését. Javid a Financial Times című londoni üzleti lapnak a múlt héten azt mondta, hogy brit részéről semmiféle igazodás nem lesz az uniós szabályokhoz a brexit után. A brexit-ügyi miniszter a vasárnapi BBC-műsorban ugyanakkor kijelentette, hogy a cél a zéró vámtételeket és kvótamentességet tartalmazó kétoldalú egyezmény elérésére az unióval. Stephen Barclay hozzátette: lehetséges a párhuzamos szabadkereskedelmi tárgyalások folytatása az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.
Ugyanezt mondta Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter is, aki előző nap tárgyalt Londonban Sajid Javiddal. A brit pénzügyminiszterrel tartott megbeszélés után Mnuchin kijelentette: meggyőződése, hogy London egyszerre tud majd tárgyalni a jövőbeni kereskedelmi megállapodásokról Washingtonnal és az EU-val. Az amerikai pénzügyminiszter a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott előadásában azt mondta: ha a brit kormány mindkét kereskedelmi egyezményt megpróbálja még az idén elérni, az Egyesült Államok a maga részéről kész „komoly erőforrásokat” erre a célra fordítani.
